Az arany ritkasága okán, vagy éppen azért, mert eleink gyógyhatást tulajdonítottak neki, hamar a legkeresettebb fémmé vált a világon.
Manapság néha vitatják gyógyhatását, és tudományosan megalapozott friss eredményektől várják a gyógyerő igazolását. Én nem vitatkozom az új hangokkal, nem vagyok tudós. Ettől függetlenül azért felhívnám a figyelmet dr. Robert Kochra, aki megfigyelte és bebizonyította, hogy az arany jelenlétében nem marad életképes a TBC-t okozó baktérium. Ezért a megállapításáért (is) egyébként Koch 1905-ben orvosi Nobel-díjat is kapott.
Szívre, szemre, bokára aranyat?
Egyszóval az arany gyógyhatását egyöntetűen elutasítani nem szabad, ahogy arra is érdemes figyelni, hogy ne akarjunk olyan kórt orvosolni arannyal, amit nem lehet. Nem olvastam például olyan tanulmányt, ami azt igazolná, hogy az arany karikagyűrűvel dörgölt szem élesebbé tenné a látást, ahogy az összetört szíveket se gyógyítja (a szó szoros értelmében) az arany.
Kedélyállapotunkra gyakorolt jótékony hatását azonban nem merném teljes mellszélességgel vitatni, kvázi igenis meglehet, hogy az arany terápiás céllal való alkalmazása lehetséges. Az aranykolloidról gyógyhatásai között több helyen állítják, hogy magas szinten hat a depresszió ellen. Hatékony még ízületi gyulladások, derékfájás, hátfájás, gerincpanaszok esetén, de csökkenti a láb fájdalmait is. Csillapítja a duzzanatot, javítja az ízületek mozgását. Máshol szívre gyakorolt jótékony hatásaiért méltatják, vagy azért, mert képes optimalizálni a testhőmérsékletet.
Az arany népszerűsége, szépsége és hatásai (vagy feltételezett hatásai) miatt azonban töretlen. Életünk része. Nem véletlenül kerül „terítékre” széles körben ez a nemesfém szerte a világon.
Aranyba harapni
Igen, terítékre is kerül. Nem véletlenül a szóválasztás, mert ahogy régen, úgy manapság is egyre gyakrabban bukkan fel a táplálkozásban az arany.
Luxus? Bizony luxus, és nem is fogyasztja senki kilószámra az aranyat. De „fűszerként”, egy csipetnyi színért, fényért, a hangzásért felvillan az arany a tányéron, pohárban. Én kóstoltam már. Ittam pezsgőt, amiben aranyszemcsék úszkáltak. Nem bódított jobban, mint bármely más pezsgő. Az érzés azonban szenzációs volt. Én vállalom, hogy az arany szépséges csillogása örömöt okoz. Még akkor is, ha egyébként az ízélményhez szemernyit sem tesz hozzá. (Lehet cáfolni bátran!)
A Golden Globe napunk okán úgy gondoltuk, itt a VOUS szerkesztőségében is bearanyozzuk az életet. Vagy legalábbis egy klassz csokitortát. Egyik kedves kolléganőnk szülinapját ünnepeltük: az ő tortája volt a kísérleti alany. Meg a hófehér marcipánrózsák, -levelek.
Na, jó, mi nem használtunk igazi aranyat. Ehhez azért nem elég tág az egy-egy cikkre szánt keret. Aranyszínű ételfestéket, aranyport vásároltunk. (Akár rendelhettek ti is, például itt vagy itt, vagy akár itt is.)
Kíváncsian nézegettük, megkóstoltuk festés előtt, után. Nyalogattuk a tíz ujjunkat. A torta isteni, az arany csillogása íztelen volt. De szép. Nagyon szép lett az arany VOUS-tortánk. Meg aranyporos a fél szerkesztőség.
A képeket nektek készítettük. Hátha ti is kedvet kaptok, és bearanyozzátok néha a falatokat. Csak halkan jegyzem meg, mert még odébb van, de például egy Valentin-napi uzsonna vagy kávé mellé egy keksz, mézes puszedli szívecske aranyra festve igazán különleges meglepetés lehet a párotoknak.
Jó sütögetést kívánunk sok csillogással!
Ha az ember nem tud valamit megmagyarázni, akkor kezdi el emlegetni a sorsot, a szerencsét, vagy végső esetben a véletleneket.
