Utoljára évekkel ezelőtt, egy művészeti iskola diákjaként jártam a Természettudományi Múzeumban. Percekig csak szájtátva nézelődtem ezen a titkos helyen, a múzeum alagsorában található területen. Itt, a gyűjteményi raktárban találhatóak ugyanis a múzeum rejtett kincsei.
A VOUS fotósaként ismét ellátogathattam ide. Kísérőm, Gasparik Mihály Ph.D paleontológus jóvoltából előkerült a csontváz a szekrényből – szó szerint.
Kevesen tudják, hogy ez a terület valójában bárki számára látogatható – persze kizárólag előre egyeztetett időpontban térhet be a földi halandó, egy témában jártas szakember kíséretében.
A múzeumi alagsorban található Magyarország legnagyobb állattani és őslénytani gyűjteménye.
Az őslénytani leletek nagy része ráadásul a Kárpát-medencéből származik, így bátran állíthatjuk, hogy Magyarország őstörténete is ezekben a rekeszekben lapul. Megtudtam például, hogy itt is éltek valaha mamutok, őstulkok, sőt még egy zsiráfhoz nagyon hasonló állat is.
A csontok állapotát vizsgálva rengeteg információhoz juthatunk az adott faj élőhelyéről, táplálkozásáról, akár következtethetünk a földtörténeti korszak életkörülményeire, éghajlatára is.
A leletek egy részére bányákban, építkezéseken bukkannak. Ilyenkor azonban sajnos megsérülhetnek a maradványok, az őslénykutatók feladata a lehető legkevesebb további sérüléssel feltárni a leletet.
A paleontológusok a legnagyobb talányokkal akkor állnak szemben, amikor a leletből például csak egy-két csont áll rendelkezésre, ilyenkor nehezebb megfejteni, hogy pontosan milyen élőlényről is van szó.
A gyűjteményi raktárban mindig történik valami: a leletek restaurálása, rendszerezése, kutatómunkálatokhoz szükséges vizsgálat és információgyűjtés, valamint az érdeklődők és iskolai csoportok körbevezetése folyik.
Köszönjük a Magyar Természettudományi Múzeum és Gasparik Mihály Ph.D közreműködését!
Ha az ember nem tud valamit megmagyarázni, akkor kezdi el emlegetni a sorsot, a szerencsét, vagy végső esetben a véletleneket.
