Az indiánok felfogása szerint a Földanya mindenkié, és úgy kell vigyáznunk rá, hogy még a hetedik generációnak is át tudjuk adni a természetet a maga csodálatos adottságaival. Az indiánok nyugalma, békés gondolkozásmódja mindig lenyűgözött, és rövid bölcsességeiket, melyek fennmaradtak, időnként újraolvasom. Hoztam nektek is egy párat.
Egy idős indián így írta le belső küzdelmeit: Két kutya él bennem. Az egyik hitvány és gonosz, a másik jó. A gonosz folyton a jó ellen harcol. Amikor megkérdezték, melyik kutya fog győzni, az öreg egy pillanatra elgondolkozott, majd így válaszolt: amelyiknek többet adok enni.
A félelmet akkor győzöd le, mikor megteszed azt, amitől félsz.
Ha kételkedsz az élet értelmében, légy csendben és várj. Ha kétségeid eloszlottak, akkor bátran vágj neki az útnak. Míg a köd fátyla beburkol, maradj csendben. Maradj nyugodtan addig, míg a napsugarak át nem törik és fel nem szakítják ezt a fátylat. Akkor viszont bátran láss munkához.
Ha majd kivágtuk az utolsó fát, megmérgeztük az utolsó folyót, és kifogtuk az utolsó halat, rádöbbenünk, hogy a pénz nem ehető.
Bánj jól a Földdel: nem a szüleidtől kaptad. A gyermekeid adták neked kölcsön. A Földet nem az őseinktől örököltük, hanem a gyermekeinktől vesszük kölcsön.
Ne engedd, hogy a tegnap sokat vegyen el a mából!
Ha ez még mindig nem elég, Coco Chanel és Helen Mirren is ellát benneteket pár tanáccsal, amit jó, ha felírtok egy jól látható helyre, és bármikor erőt meríthettek belőlük!
Nem lehet elégszer hangsúlyozni, milyen fontos a méhek jelenléte a bolygónkon, hiszen ez az egyetlen rovar a világon, ami képes ételt előállítani az ember számára is, ami nem más, mint a jól ismert méz – írja Zsuzsanna, aki a VOUS vendégszerzői felhívására küldte be írását. A következő sorokban Pálfy Zsuzsanna cikkét olvashatjátok.
