Névjegy
Név: Schwertner Janka
Életkor: 29
Gyerekek száma és kora: Soma 1 és Lujza 3 éves
Korábbi foglalkozás: tanuló
Jelenleg ezt csinálja: Pici and the City – babaruhák és kiegészítők
Mivel foglalkoztál korábban? Mennyire szeretted a munkád?
Tanultam. A főiskola után született Lujzi, nagy pocakkal államvizsgáztam. Mivel turisztika szakon végeztem, gyorsan beláttam, hogy nem éppen egy családbarát vonal. Ráadásul a varrás állandó szereplője volt az életemnek, így adta magát, hogy inkább ezt a korábban megszerzett szakmámat válasszam.
Suli után rögtön családot alapítani, ez mostanában szokatlan, nem? Te hogy élted meg? Mennyire volt kihívás?
Igazából nálunk jól jött ki a családalapítás időpontja. Pont befejezni készültem a tanulmányaimat, előtte több munkakörben is kipróbáltam magam. Szóval lehetőségek és ötletek voltak a folytatásra, de mégsem kellett a gyerekek miatt egy szuperen ívelő karriert félbehagynom vagy szüneteltetnem. Nem volt kérdés, hogy belevágjunk-e.
Azért manapság ez nem megszokott.
Igen, manapság ritkaságszámba megy, hogy valaki nagy hassal járkál diákként. Imádtam ezt az időszakot! Leadtam a szakdolgozatomat, majd négy nap alatt összedobtam az esküvői ruhámat. Államvizsgára készültem, de nem volt bennem az a nyomás, mint a többiekben, hogy két hónap múlva munkát kell keresnem, hiszen tudtam, hogy akkor már én a babaszobát fogom rendezgetni.
Viszont tudtam azt is, hogy két év múlva a többiek már jó helyeken fognak ülni, és nekem akkor kell majd a munka világában a nulláról indulnom. Mivel tudtam, hogy mit is szeretnék csinálni, így nem engedhettem el magam. Az otthon töltött időszak alatt először elkezdtem blogolni DIY témában, hogy legyen valami elfoglaltság a mama-üzemmód mellett, aztán jöttek a babaruhák.
Egyébként nagyon örülök, hogy így alakult, és anya lettem a karrierépítés előtt. Az anyaság és a gyerekek hihetetlen energiákat hoznak ki az emberből. A Pici and the City első időszakában a kétórás délutáni alvások és az este tíztől a végkimerülésig tartó időszakokban képes voltam ellátni egy négytagú család minden ügyét-baját és egy mini-manufaktúrát elindítani.
Tulajdonképpen rájöttem, hogy nincs többé lehetetlen.
Hogyan jött a Pici and the city márka? Mióta létezik?
A Pici and the City tulajdonképpen csak pár hónapja létezik, először csak a saját babáimnak készítettem a ruhákat, majd mikor kellőképpen erősnek és kiforrottnak találtam a munkákat, akkor jelentkeztünk az első Pici Piacra – itt debütáltunk júniusban. De maga az ötlet és a tervezés már több mint egy éve elkezdődött.
Amíg a gyerekek délután aludtak, én nekiláttam a gyakorlásnak, tanulásnak. Ez idő alatt kísérleteztem különböző anyagokkal, terveztem, fotóztam, ötleteket gyűjtöttem, kitaláltam a logót, a ruhacímkéket, tájékoztató kártyákat, elkészítettem a Facebook– és Instagram-profilokat és a honlapot. És természetesen rengeteget varrtam. Ezeknek a délutáni egy-két óráknak az eredményét láthatjátok most.
Azt mondtad, mindig is varrtál. Tanultad valaha?
Anyukámtól tanultam varrni, nagymamámtól hímezni. Majd később, mikor a pályaválasztás került szóba, mindenképpen azt szerettem volna, hogy ez a hobbi a szakmám is lehessen – így egy szakiskolában tökéletesítettem a tudást. Az aprólékos díszítésekhez való ragaszkodás a mai napig megmaradt.
Miért pont a pantallók a márka fő profilja?
Vannak már pólók, párnák, sapkák, nyálkendők és körsálak is, de elsősorban valóban a pantalló a fő irány. A saját babáimnál végigkövettem, hogy a kúszás-mászás korszakai alatt hány nadrágot tudnak elfogyasztani. Innen jöttek a koptatók ötletei, ami minden Pici and the City nadrág elengedhetetlen tartozéka. A pantallókban rengeteg lehetőség van, zsebek, foltok, bojtok, idáig még nem készítettem két egyformát. Valahogy nem is megy, túl unalmas lenne.
Így benne van minden darabban az adott nap élménye, szívem-lelkem.
Honnan a név?
Olyan vagány babáknak tervezek, akik nem riadnak vissza a városi pörgéstől.
Milyen a márka fogadtatása? Mi vele a célod? A gyed letelte után esetleg szeretnél csak ezzel foglalkozni?
Nagyon boldog vagyok, mert rengeteg pozitív visszajelzést kapok, ez erőt ad a folytatáshoz. Csodálatos lenne, ha pár hónap múlva határozottan kijelenthetném, hogy valóra vált az álmom és azzal foglalkozok, amivel igazán szeretnék. Célom, hogy a picik vizuális nevelése a ruhákon keresztül is működjön. Szuper lenne, ha már kiskorban megtanulnák, hogyan adjanak magukra, de eközben megmaradjanak gyerekek.
A jövőben más termékekkel is szeretnéd bővíteni a kínálatot?
Jelenleg pantallók, pólók, nyálkendők, körsálak, sapkák, párnák és fejpántok kaphatóak nálam. Természeten mindig jönnek újdonságok!
A férjed mennyire támogatta ezt az ötletet? Mennyire segít, veszi ki a részét a márka építéséből, a gyerekek neveléséből?
Természetesen ennek az álomnak a megvalósításához kell egy támogató férj, aki nem engedi, hogy elaludjak a földön a picikkel, és kedvesen odatessékel a varrógép elé, annak ellenére, hogy a csecsemődivat világa rettenetesen távol áll tőle. Így a kanapéról szurkol nekem. Egyébként csak ebben a pár órában foglalkozom a márkával, hiszen nem szeretném, hogy nélkülözzenek engem. Egyelőre még elég a napi pár óra, de valószínűleg hamarosan ez változni fog.
