Ha úgy érzitek, hogy túlontúl sokat stresszeltek, pedig egyébként szeretitek a munkátokat, akkor valamit nem jól csináltok. Néha tényleg csak annyi kell a változáshoz, hogy elkezdjetek odafigyelni néhány apróságra.

Mit szoktatok mondani akkor, ha a környezetetekben egy gyerek felhorzsolja a térdét, vagy ha egy barátotokat valamilyen baj éri? Gondolkodjatok ezen pár pillanatot.

Azt hiszem, nem vagyok egyedül azzal, hogy utálom és imádom is egyszerre az UV-hetet, hiszen UV-hét nélkül nem lenne lehetőség egy bónuszjavításra, ugyanakkor ki a francnak van kedve a végletekig húzni a vizsgaidőszakot? Senkinek.

Egyszer olvastam valahol, hogy egy átlagos napon képesen vagyunk akár 5–6 különböző dolog miatt stresszelni. Aztán egyszer leteszteltem magamon a nap végén, és rá kellett jönnöm, hogy van igazságalapja a teóriának. Évről évre kicsit nagyobb a súly a vállunkon, és most az is kiderült, melyik az az életkor, amikor a legtöbb stressz ér minket.

Imádtátok a munkátokat az elején, aztán ez valahol, valamikor megváltozott? Ma már inkább gyomorgörccsel mentek be dolgozni, undorotok van, és unjátok? Ha így van, ne adjátok fel rögtön a munkahelyeteket, lehet, hogy csak beleragadtatok a mókuskerékbe.

Mindegy, hogy a boltban, a munkahelyeteken vagy a suliban, nehéz természetű emberek mindenhol vannak. Belétek kötnek valamilyen mondvacsinált indokkal, veszekedni kezdenek veletek, és higgyétek el, számukra nincsen jó válasz.