Bármennyire is szeretnénk és küzdünk, van az a pont, amikor úgy érezzük, valami már nem működik igazán a kapcsolatunkban. Vannak jelek, amiket ha észrevesztek tudhatjátok, már nincs sok hátra.

Sosem szerettem az érzéseimmel foglalkozni. Nem értettem, hogy azok miért olyan fontosak az embereknek, de elfogadtam, hogy én különleges vagyok. A párkapcsolatok terén azonban ez komoly problémát okozott számomra, hisz az eddigi barátnőim képtelenek voltak megérteni, mivel jár az, ha velem vannak.

Túlvagyok már jó néhány kapcsolaton, csalódáson, szakításon, újrakezdésen és eljutottam oda, hogy bátran leírom. Tele van a bakancsom a fiatal csajokkal.

Egy igazi nőre vágyom!

A párkapcsolat alapja a megértés, empátia, jó kommunikáció. Főleg a jó kommunikáció. Amit azért mi, nők gyakran elbaltázunk. Valljuk be, hajlamosak vagyunk rá.

Folyamatos vita tárgyát képezi az, hogy tulajdonképpen számít-e a méret vagy sem. Én sajnos abba a kategóriába tartozom, akinek ez fontos, annak érdekében, hogy megfelelő szexuális életem legyen. A pasim természetesen ezt nem tudja, hisz pont ezen a téren vannak hiányosságai.

Képtelen vagyok arra, hogy egészséges kapcsolatokat alakítsak ki az életemben. Ennek több oka is van, ám a legfontosabb az, hogy a pasik mindig elmenekülnek akkor, amikor felhozom, hogy szeretem, ha megbüntetnek.

Rolival Tinderen ismerkedtünk meg. Elsőre úgy tűnt, igazi "szerelem első látásra" kapcsolat lesz a miénk, de sajnos csalódnom kellett...

Jobban kellett volna figyelnem a jelekre, amikor még könnyedén mondhattam volna: köszi, ebből nem kérek! De valahogy annyira akartam, hogy ez a kapcsolat működjön, hogy nem vettem észre, mennyire az exed körül járnak a gondolataid, ha velem vagy.