A rózsaszín felhőt mindenki elképzeli és átéli, amikor úgy érzi megtalálta azt, akivel örömmel megosztaná a szívét. A szerelem bár fájni is tud, rengeteget ad, amiért sosem vagyunk képesek feladni ezt a melengető érzést.
Ösztönösen talán mindannyian próbáltunk már közelebb kerülni valakihez, sokszor magyarázat nélkül. De miért van ez?
Egyáltalán nem bánom, hogy így alakult, de néha ki tudnék futni a világból az engem körülvevő nők miatt. A feleségem, a lányom, az anyám, a nővérem, az anyósom, a kolléganőim, mind-mind fontosak nekem, de esküszöm vészesen közeleg az utolsó sírás, amit hajlandó leszek végighallgatni.
Néha komolyabban elgondolkodok olyan – a mindennapi beszédünkbe mélyen beleivódott – mondatokon, mint: „A férfiak nem sírnak.” Ilyenkor érzem azt igazán, hogy hiába húzzuk az igát, halmozzuk a fejlődési mérföldköveket, mert az emberi alaptermészet, az ítélkezés és a sztereotípiáink csigalassúsággal akarnak változni. Véleménycikkünk következik.
Szeretlek – a szó, amelyre oly sokan vágyunk. Melynek hallatán beleszállunk egy vattacukorfelhőbe. Kiráz minket a hideg, pillangók repkednek tőle a hasunkban és úgy érezzük, mi vagyunk a világ legboldogabb emberei. Pedig van pár olyan mondat, ami a bűvös szeretleknél is többet jelent.
A rózsaszín rendkívül nőies szín, amelyet Vénuszhoz, a szerelem istennőjéhez társíthatunk. A Vénusz két jegyet is ural az állatövben, a Bikát és a Mérleget. Mindkét jegy számára fontos a harmónia, a szépség és a kényelem.
Nem minden pasi alfa-hím, hál’ istennek. Ami egyet jelent azzal, hogy sokan nem tudják, hogyan fedjék fel valós érzéseiket egy lány előtt. Ez nem baj. Nekik vannak más módszereik, amikkel egyértelműen a tudtunkra adják, hogy tetszünk nekik. Nekünk csak olvasni kell ezekből!