A póznak igenis van ereje. Legalábbis ezt mondja egy harvardi professzor, aki végigvette, melyik évtizedben milyen beállásokban fotóztatták magukat leginkább a nők. Mindig más volt a menő, néha a görnyedt hát, máskor a mellkitolás. Vajon a nagymamáink hogyan álltak volna be egy fotó kedvéért?

Az öltözködés, a ruhavásárlás általában nem szerepel a környezetvédelem kiemelt témái között, pedig a ruhaipar a legkörnyezetszennyezőbb iparágak egyike. Hogyan öltözködhetünk környezettudatosabban? Mire figyeljünk a ruhatárunk frissítésekor? A következő zöld tanácsok ebben segítenek.

Rózsaszín ruhában férjhez menni ma még mindig nem megszokott, a mai menyasszonyok inkább a fehér valamenyik árnyalatára voksolnak. A rózsaszín inkább különleges, de higgyétek el, kétszáz évvel ezelőtt nem okozott volna akkora meglepetést, mint manapság.

Gustav Klimt festményei lenyűgözőek, zseniális, egyedi stílusa miatt könnyű felismerni a munkáit. A legnépszerűbb képén, a Csók című festményen gyönyörű aranyruhát viselnek a szereplők. Ehhez hasonló ruhadarabok több másik képén is feltűnnek. Egészen addig bele sem gondoltam abba, hogy ilyen ruhák valóban léteztek, amíg meg nem ismertem Emilie Louise Flöge történetét.

Emlékeztek arra a cikkre, amikor westernruhákat építettünk bele a hétköznapi ruhatárba? Akkor én voltam Engel Nóri modellje, aki épp stylistnak tanul. Először kicsit meglepődtem, amikor egy teljesen átlátszó ruhával állított be a szerkesztőségbe, de aztán gyorsan leesett, mire is gondolt. A meztelen ruha divatja a sztárok után bennünket is utolért.

Gyakran nem értjük azokat az embereket, akik tényleg azzal töltik az idejüket, hogy a filmek megnézése és egyszerűen élvezése helyett kockáról kockára végigböngészik őket, hogy megtalálják a legapróbb hibákat is. Na jó, a filmes bakikat aztán mi is szívesen nézzük, főleg, ha azok a ruhákhoz köthetők. Mint ezek itt.

2017 februárjában bombaként robbant a hír, hogy Riccardo Tisci 12 év után otthagyja a Givenchy divatházat. A pletykák szerint azért, hogy Donatella Versacét váltsa a Versace háznál. Olyan nevekkel dobálózok, akiket sokan ismerünk, de ha megkérdeznék tőletek, ki a Dior, a McQueen vagy a Valentino tervezője, tudnátok rá válaszolni a Wikipédia nevű barátotok segítsége nélkül?

Kislányként nem hercegnők voltunk. Nem kellett a fejünkre korona, a derekunkra pörgős szoknya. A kosztümös filmek – leginkább a Sissi – bűvöletében élve földig érő ruhákat akartunk, Anne Shirley-nek köszönhetően tanítónők akartunk lenni, de a Váratlan utazás szereplőivel is szívesen azonosultunk. Nagymamám hetvenes években viselt, számunkra földig érő ruhái tökéletesen alkalmasak voltak arra, hogy lehetségessé váljon, amire vágytunk: az időutazás. Nem csak mi játszottunk ilyet, de velünk ellentétben Mariell Felicitas nem nőtte ki a szenvedélyt, hogy egy-egy ruhadarab segítségével a régi időkbe utazzon vissza.