Wagner-ház
Kíváncsi lennék, hányan figyeltek fel a Kossuth Lajos utca 14–16. szám alatti kapu tetején kezükben tervrajzzal, körzővel és vonalzóval ücsörgő puttókra? A kőangyalkák egy olaszos hangulatú bérház beszédes díszei, melyet Wagner János építész építtetett családja számára az 1800-as évek végén. Ha valaki arra jár, bátran sétáljon be a kapun, és nézzen körbe, garantáltan ámulatba ejti a látvány!
Egyetemi templom (Kisboldogasszony-tempom)
Biztosan sokan megcsodáltátok már a Papnövelde utcában található, káprázatos római katolikus templomot, mely annak idején a pálos rend központi templomaként volt ismert, jelenleg pedig a Pázmány Péter Katolikus Egyetemhez tartozik. De azt vajon tudjátok-e, hogy szomszédságában milyen titkos kert rejlik?
Központi Papnevelő Intézet
Van közöttetek olyan, akinek ismerős a helyszín? Ha igen, akkor ne törjétek tovább a fejeteket, elárulom, hogy itt forgatták a nagy sikerű Abigél című sorozat jeleneteit! Elnézve a képeket, nem is csoda, hogy megihlette a rendezőt ez a látvány.
Eredeti funkciója szerint ez a Központi Papnevelő Intézet kerengőkertje, mely nevét arról kapta, hogy a papok imádság alatt, egyfajta meditációs gyakorlatként, körbe-körbe jártak itt, ezért formáját is ennek megfelelően alakították ki.
Kerengőkert
Az eredetileg középen elhelyezkedő, majd 1930-ban átépített kút dísze a lengyel csensztohovai (częstochowai) Madonna-szobor, melynek nagy jelentősége volt a pálos rend életében. Amikor II. József kihirdette az egyetlen magyar alapítású rend eltörlését, Lengyelországban telepedtek meg, központjuk a mai napig Csesztohovában, a Jasna Góra-i kolostorban van, a magyar tartomány székhelye pedig Pécsett található.
Unger-ház
A Múzeum körúton található romantikus stílusú Unger-házat talán többen ismeritek, ugyanis ez volt Ybl Miklós első pesti építménye. Nevét az építtető Unger Henrikről kapta, akinek édesapja itt rendezte be kovácsműhelyét. Azt talán kevesen tudjátok, hogy a bérház állítólag bordélyházként is üzemelt, egyesek szerint eredetileg is annak épült, mely feltevést csak tovább erősíti a tény, hogy a pesti vörös lámpás negyed valóban itt helyezkedett el annak idején.
Mágnásfertály
A Bródy Sándor utca és a Pollack Mihály tér környékén volt anno az úgynevezett Mágnásfertály, mely nevét arról kapta, hogy 1860 és 1900 között gazdag polgárok, nemesek, arisztokraták itt építtették fel az akkori sztárépítészekkel lenyűgöző palotáikat. Ha tehetitek, egy szép napsütéses délutánt áldozzatok rá, és sétáljatok egyet a környéken, hátha akad egy-két nyitott kapu, ahol beleshettek a csodálatos paloták belső udvarába!
Almássy-palota
A palotanegyed eldugott kis részén, az Ötpacsirta utcában épült fel Gróf Almássy Kálmán palotája, melynek borostyánnal benőtt udvarán olyan építészek domborműveit láthatjátok, mint Lechner Ödön és Kós Károly. Bent egy elsőre furcsának tűnő szobor áll, ami egy fiatal, kisgyermekes anyát ábrázol, ahogy felnőtt férfit szoptat. Az alkotás közvetlenül a lépcső mellett helyezkedik el, és mint kiderült, egy olyan legendát elevenít meg, mely szerint egy férfit bebörtönöztek, miután az uraság földjéről lopott, és éhhalálra ítélték. Egyedül lánya látogathatta, aki nem sokkal azelőtt adott életet gyermekének, így tudta táplálni édesapját a saját anyatejével, így tartva őt életben. Állítólag amikor kiderült a dolog, annyira meghatónak találták, hogy végül szabadon engedték a férfit. Ez a szobor állít most emléket az Almássy család önzetlen és bőkezű adományozásainak.
Ha szeretnétek bekukucskálni még több izgalmas helyre, látogassatok el az Imagine Budapest oldalára, és jelentkezzetek városnéző túráikra!