Nem is csoda, hiszen elég kemény előítéletek vannak ezzel kapcsolatban. Ha valaki túl sok emberrel bújik ágyba, azt nimfomániásnak nevezik, sőt még ennél cifrábban is megy a véleménynyilvánítás. Ha pedig csak néhánnyal, akkor szimplán lúzernek tartják.
Szóval miért is nem beszélünk róla?
Szerintem ez a társadalmunk és az előítéletességünk hibája leginkább, mindenkit első látásra beskatulyázunk, anélkül hogy akár egy szót is váltottunk volna vele. Így már meg sem lep, ha az emberek a saját burkukon belül maradnak, és nem osztják meg a magánéletüket senkivel sem. Így elkerülik az is, hogy megszólják vagy bántsák őket.
