A világ legtehetségesebb kódfejtői sem jutottak zöldágra a világ egyik legtalányosabb kötetével, melynek sem a tartalmát, sem a nyelvezetét nem értjük, de még a keletkezésének évszázadát is csak tippelni lehet. Most replikákat készítenek belőle, hátha végre valaki közelebb juttatja az emberiséget a megoldáshoz.
1912-ben Wilfrid Michael Woynich lengyel származású amerikai antikvárius egy olaszországi villa kéziratainak eladásakor vásárolta meg a világ egyik legnagyobb talányának számító kötetet, a később róla elnevezett Woynich-kéziratot. A kötettel kapcsolatban lényegében semmit nem tudunk azon kívül, hogy az elmúlt néhány száz évben hol, milyen könyvtárakban vagy magángyűjteményekben volt fellelhető.
Amit tudunk róla, az nem valami sok
A híres kézirat Woynich halálát követően többszöri hagyatékolás útján végül ma a Yale Egyetem könyvtárában található. 234 lapból áll, mindössze 15 centiméter széles és 36 centiméter magas. A vizsgálatok alapján valamikor 1450 és 1520 között készülhetett, melyet a papír és a festék állapota, valamint azok alapanyaga is alátámaszt. Az oldalak jobb felső sarkában látható oldalszámozás, amely alapján körülbelül negyven oldal hiányzik a könyvből. Elméletileg több nagyobb fejezetet foglal magába, melyek valamilyen csillagászati, alkímiai és botanikai témában íródtak – de félig már ez is csak spekuláció. Az oldalakon több mint 170 ezer írásjel található, nagyjából 20–30 különböző írásjel azonosítható benne. És ami még biztos, hogy eddig egyetlen amatőr vagy hivatásos kódfejtő, kutató, történész vagy informatikus sem tudta azonosítani sem a könyvben található írásjeleket, sem az ábrákat, sem bármilyen ismert élő vagy holt nyelv logikáját.
Folytassátok a cikket ha érdekesnek találtátok!
