Egyéb kategória

Nagyon para: gyilkossági ügyként indult, végül államtitokká nyilvánították a Djatlov-incidenst

1959 telén tíz fiatal vágott neki, hogy meghódítsa az Otorten-hegy egyik csúcsát. A kalandosnak remélt túrát mindössze egy ember élte túl, a többiek máig tisztázatlan körülmények között meghaltak. Az orosz kriminalisztika legkülönösebb esetének számító Djatlov-rejtély ma, 58 évvel később is megoldatlan.

vous - 2017.01.24.
Nagyon para: gyilkossági ügyként indult, végül államtitokká nyilvánították a Djatlov-incidenst

1959 januárjában Igor Alekszejevics Djatlov, egy orosz műszaki egyetem hallgatója sítúrát szervezett. A hét fiúból és két lányból álló csapat január 25-én indult útnak, hogy megmássza az Otorten-hegy egyik csúcsát. Fiatal koruk ellenére mindannyian gyakorlott túrázók, illetve hegymászók voltak, a helyi rendőrhatóság mégis egy túravezetőt jelölt ki a fiatalok mellé Alekszandrovics Zolotarjov személyében. A férfi valójában nem túravezető volt, hanem a KGB tisztje. A kirándulás harmadik napján az egyik fiú, Jurij Jefremovics Jugyin rosszul lett és belázasodott – nem folytathatta a többiekkel a túrát. Haza kellett fordulnia, így a csapat nélküle indult tovább.

A kilenc fiatal január 29-én táborozott le az 1080 méteres magasságban fekvő Halat Szjal havas lankáján. A Halat Szjal manysi nyelven azt jelenti: a halál hegye.

A csapat eltűnéséig minden részletesen dokumentálva volt, ugyanis naplót vezettek, és fényképezőgép is volt náluk. Hogy ezután mi történhetett a túrázókkal, az továbbra is csak spekuláció kérdése: egyikük sem élte túl a február 2-ára virradó éjszakát.

Forrás:
Discovery Channel

A tények

Eltűnésük után egy mentőcsapat talált a holttestekre és a tábor maradványaira február 26-án – a nyomok viszont válaszok helyett csak kérdéseket generálnak. Amit biztosan tudni lehet:

  • A csapat sátra belülről, késsel volt kihasítva – azaz a túrázók ruháikat hátrahagyva menekültek valami elől, és nem értek rá a sátrat záró zsinórral bíbelődni.
  • 3 holttestet a sátortól nem messze találtak meg, 2 holttestet a sátortól 900 méterre, a fenyőfák tövében fedeztek fel, a fennmaradó 4 halottra pedig csak két hónappal később, a fenyőfákon túli területen bukkantak rá.
  • A mínusz húsz fokos hideg ellenére hárman mezítláb, ketten mindössze fehérneműben rohantak a sátorból az éjszakába.
  • A testek egyikén sem találtak idegenkezűségre utaló nyomokat, kívülről mindannyian sértetlennek tűntek. A boncmester viszont többüknél is talált belső sérüléseket. Két fő koponyatörést, egy pedig bordatörést szenvedett. Az egyik nő pedig nemcsak bordatörést szenvedett, de a belső szervei teljesen elmozdultak, és a nyelve is hiányzott.
  • A két hónappal később megtalált 4 holttest annak a két személynek a ruháit viselte, akiket a fenyőfák tövénél találtak meg mindössze fehérneműben. 
  • A tábor és a holttestek körüli területen közepes erősségű radioaktív sugárzást mértek.

Forrás:
Discovery Channel

Gyilkossági ügyből államtitok

A tények ismeretében eredetileg gyilkossági ügyben kezdett nyomozni az orosz hatóság, de az eljárást pár hónappal később, május 19-én bizonyítottság hiányában lezárták. A hivatalos álláspont szerint a halál oka ismeretlen, mindössze annyi valószínűsíthető, hogy valamilyen nagy erejű külső erő hatására következett be a tragédia.

Moszkvai történet

Moszkvai történet
Forrás:
Alexandra

Az ügyet és a vizsgálati dokumentumokat államtitoknak nyilvánították. 

Jurij Jarovoj – aki a mentőcsoport önkéntes tagja is volt – privát nyomozásba kezdett, és nyolc évvel a Djatlov-ügy után regényt írt az esetből „inspirálódva”. Ezzel kivívta az orosz hatóságok rosszallását, így a könyv csak jelentős módosításokkal, cenzúrázva jelenhetett meg. Jarovoj később, 1980-ban egy titokzatos autóbalesetben halt meg feleségével együtt, hagyatékából pedig eltűnt a saját nyomozásainak eredményét összegző két mappa.

Amikor 1991-ben feloldották a Djatlov-incidens titkosítását, egy újságíró, Anatolij Guscsin kért engedélyt az iratok áttekintéséhez, ő azonban azt állapította meg, hogy a vizsgálati jegyzőkönyv erősen hiányos, több oldal is hiányzik belőle.

Magyarázat helyett összeesküvés-elméletek

Mivel a Djatlov-incidensre nincs magyarázat, rengeteg konteó kelt életre. A rejtély körüli izgalmakat pedig csak fokozzák az alábbi körülmények:

  • A csapat két friss diplomás tagja mérnökként dolgozott a Cseljabinszk-40 fedőnevű titkos szovjet katonai atomkutató telep egyik vállalatánál.
  • A legenda szerint a halál hegyén korábban kilenc (!) manysi harcos vesztette életét, amikor „repülő szellemek” támadtak rájuk.
  • A tábortól egy 50 km-re tartózkodó másik kirándulócsoport azt állította a kihallgatás során, hogy a fiatalok eltűnésének időszakában színes fénygömböket láttak az égen.
  • Az incidens egyik kutatója, Donnie Eichar különös felfedezést tett: az Otorten-hegy különleges topográfiai adottságai miatt a szél ismétlődő ciklusokat alkotva infrahangot ad. Az infrahangot az emberi fül ugyan nem érzékeli, azonban az agyban pánikot indíthat el.

Forrás:
Wikipedia

Bár számtalan elmélet látott napvilágot, ezek egyike sem magyarázza a tragédia minden részletét.

A leggyakrabban emlegetett elméletek szerint:

  • Lavina végzett a fiatalokkal – ez azonban nem magyarázza a radioaktív sugárzást és a hiányzó nyelvet.
  • A szél által gerjesztett infrahang okozott pánikot, és a fiatalok kihűltek – ez szintén nem magyarázza a radioaktív sugárzást és a belső sérüléseket.
  • A csoport valamilyen titkos katonai kísérlet áldozatául esett – erre nincs bizonyíték, és további kérdéseket vet fel.
  • A manysi törzsek álltak bosszút a területükre tévedő turistákon – ez ellentmond annak az igazságügyi orvosszakértői véleménynek, mely szerint az idegenkezűség kizárható.
  • Földönkívüliek végeztek a csoporttal – ez mindent megmagyaráz erre egy rossz minőségű, amatőr fotó híján továbbra sincs bizonyíték; a fotóról pedig szakértők azt állítják, valamilyen optikai hiba is okozhatta a képen látható végeredményt.

A Djatlov-ügy tehát ma, évtizedekkel később is megoldatlan maradt – a történtek iránti kíváncsiság viszont továbbra is lankadatlan.

Forrás:
Discovery Channel
Ajánlott cikkek

Top cikkek

Világ

Hová menjünk nyaralni?
Világ
Hová menjünk nyaralni?
vous - 2024.05.06.
Minden évben komoly családi dilemma lehet a nyaralás kérdése. Akár hosszabb, vagy rövidebb időre szeretnénk elutazni, szerencsére a közelben is találhatunk rengeteg gyönyörű látnivalót. Strandolás a tengerparton? Városnézés? Vagy mindkettő? Sokféle utazás közül válogathatunk!

Otthon

Miért praktikus a kinyitható kanapé mindennapi alváshoz?
Otthon
Miért praktikus a kinyitható kanapé mindennapi alváshoz?
vous - 2024.05.30.
A kinyitható kanapé nagyon praktikus akár mindennapos alváshoz is. Miért? Azért, mert egyszerre több funkciót is ellát, miközben rendkívül kényelmes bútordarab. De ne rohanjunk ennyire előre, vegyük sorra az előnyöket!