1959 januárjában Igor Alekszejevics Djatlov, egy orosz műszaki egyetem hallgatója sítúrát szervezett. A hét fiúból és két lányból álló csapat január 25-én indult útnak, hogy megmássza az Otorten-hegy egyik csúcsát. Fiatal koruk ellenére mindannyian gyakorlott túrázók, illetve hegymászók voltak, a helyi rendőrhatóság mégis egy túravezetőt jelölt ki a fiatalok mellé Alekszandrovics Zolotarjov személyében. A férfi valójában nem túravezető volt, hanem a KGB tisztje. A kirándulás harmadik napján az egyik fiú, Jurij Jefremovics Jugyin rosszul lett és belázasodott – nem folytathatta a többiekkel a túrát. Haza kellett fordulnia, így a csapat nélküle indult tovább.

A csapat eltűnéséig minden részletesen dokumentálva volt, ugyanis naplót vezettek, és fényképezőgép is volt náluk. Hogy ezután mi történhetett a túrázókkal, az továbbra is csak spekuláció kérdése: egyikük sem élte túl a február 2-ára virradó éjszakát.

Forrás:

Discovery Channel

Eltűnésük után egy mentőcsapat talált a holttestekre és a tábor maradványaira február 26-án – a nyomok viszont válaszok helyett csak kérdéseket generálnak. Amit biztosan tudni lehet:

• A csapat sátra belülről, késsel volt kihasítva – azaz a túrázók ruháikat hátrahagyva menekültek valami elől, és nem értek rá a sátrat záró zsinórral bíbelődni.
• 3 holttestet a sátortól nem messze találtak meg, 2 holttestet a sátortól 900 méterre, a fenyőfák tövében fedeztek fel, a fennmaradó 4 halottra pedig csak két hónappal később, a fenyőfákon túli területen bukkantak rá.
• A mínusz húsz fokos hideg ellenére hárman mezítláb, ketten mindössze fehérneműben rohantak a sátorból az éjszakába.
• A testek egyikén sem találtak idegenkezűségre utaló nyomokat, kívülről mindannyian sértetlennek tűntek. A boncmester viszont többüknél is talált belső sérüléseket. Két fő koponyatörést, egy pedig bordatörést szenvedett. Az egyik nő pedig nemcsak bordatörést szenvedett, de a belső szervei teljesen elmozdultak, és a nyelve is hiányzott.
• A két hónappal később megtalált 4 holttest annak a két személynek a ruháit viselte, akiket a fenyőfák tövénél találtak meg mindössze fehérneműben. 
• A tábor és a holttestek körüli területen közepes erősségű radioaktív sugárzást mértek.

Forrás:

Discovery Channel

A tények ismeretében eredetileg gyilkossági ügyben kezdett nyomozni az orosz hatóság, de az eljárást pár hónappal később, május 19-én bizonyítottság hiányában lezárták. A hivatalos álláspont szerint a halál oka ismeretlen, mindössze annyi valószínűsíthető, hogy valamilyen nagy erejű külső erő hatására következett be a tragédia.

Moszkvai történet

Forrás:

Alexandra

Az ügyet és a vizsgálati dokumentumokat államtitoknak nyilvánították. 

Jurij Jarovoj – aki a mentőcsoport önkéntes tagja is volt – privát nyomozásba kezdett, és nyolc évvel a Djatlov-ügy után regényt írt az esetből „inspirálódva”. Ezzel kivívta az orosz hatóságok rosszallását, így a könyv csak jelentős módosításokkal, cenzúrázva jelenhetett meg. Jarovoj később, 1980-ban egy titokzatos autóbalesetben halt meg feleségével együtt, hagyatékából pedig eltűnt a saját nyomozásainak eredményét összegző két mappa.

Amikor 1991-ben feloldották a Djatlov-incidens titkosítását, egy újságíró, Anatolij Guscsin kért engedélyt az iratok áttekintéséhez, ő azonban azt állapította meg, hogy a vizsgálati jegyzőkönyv erősen hiányos, több oldal is hiányzik belőle.

Mivel a Djatlov-incidensre nincs magyarázat, rengeteg konteó kelt életre. A rejtély körüli izgalmakat pedig csak fokozzák az alábbi körülmények:

• A csapat két friss diplomás tagja mérnökként dolgozott a Cseljabinszk-40 fedőnevű titkos szovjet katonai atomkutató telep egyik vállalatánál.
• A legenda szerint a halál hegyén korábban kilenc (!) manysi harcos vesztette életét, amikor „repülő szellemek” támadtak rájuk.
• A tábortól egy 50 km-re tartózkodó másik kirándulócsoport azt állította a kihallgatás során, hogy a fiatalok eltűnésének időszakában színes fénygömböket láttak az égen.
• Az incidens egyik kutatója, Donnie Eichar különös felfedezést tett: az Otorten-hegy különleges topográfiai adottságai miatt a szél ismétlődő ciklusokat alkotva infrahangot ad. Az infrahangot az emberi fül ugyan nem érzékeli, azonban az agyban pánikot indíthat el.

Forrás:

Wikipedia

A leggyakrabban emlegetett elméletek szerint:

• Lavina végzett a fiatalokkal – ez azonban nem magyarázza a radioaktív sugárzást és a hiányzó nyelvet.
• A szél által gerjesztett infrahang okozott pánikot, és a fiatalok kihűltek – ez szintén nem magyarázza a radioaktív sugárzást és a belső sérüléseket.
• A csoport valamilyen titkos katonai kísérlet áldozatául esett – erre nincs bizonyíték, és további kérdéseket vet fel.
• A manysi törzsek álltak bosszút a területükre tévedő turistákon – ez ellentmond annak az igazságügyi orvosszakértői véleménynek, mely szerint az idegenkezűség kizárható.
• Földönkívüliek végeztek a csoporttal – ez mindent megmagyaráz erre egy rossz minőségű, amatőr fotó híján továbbra sincs bizonyíték; a fotóról pedig szakértők azt állítják, valamilyen optikai hiba is okozhatta a képen látható végeredményt.

Forrás:

Discovery Channel