Volt már hogy egy családi vagy rajzfilm közepette feleszméltetek, hogy egyes mondatok vagy történések mennyire kétértelműek? Nem véletlen, hiszen a felnőtteknek – akik elviszik csemetéjüket egy mesére – legalább annyira élveznie kell a filmet, mint magának a gyerkőcnek. Így alakulhattak ki anno a gyerekdalok is, melyekben annyi pikáns utálás van, ami még felnőtt fejjel, minket is meglepett, az apró termetűek ebből persze mit sem fognak. Hogy ez hogyan lehetséges? Annyit már most elárulok, hogy a népdalok a ludasak az ügyben, na meg persze a fantáziadús felnőttek!
Tudtátok? Ezt jelenti valójában a rózsa színe!
„Virágot kapni minden nő szeret, ha pedig a szeretett férfi ajándékoz meg minket mondjuk egy szál rózsával, akkor teljes a boldogság, ilyenkor még inkább nőnek érezzük magunkat. Természetesen fontos a rózsa színe, ha szerelemből kapjuk, akkor az legyen vörös. Azonban nem mindegyik szín ennyire egyértelmű.”
Alma, rózsa, levél, csupor, kapu, ablak, gyertya és nyuszi. Eszetekbe jutna ezekről bármi pajzán gondolat?
És az imént felsorolt szavak ebben a kontextusban?
Bújj, bújj, zöld ág,
Zöld levelecske,
Nyitva van az aranykapu,
Csak bújjatok rajta.
Vagy ebben?
Ég a gyertya, ég,
El ne aludjék
Aki lángot látni akar
mind leguggoljék.
Esetleg ebben?
Nyuszi ül a fűben, szépen szundikálva.
Nyuszi talán beteg vagy,
hogy már nem is ugorhatsz?
Még mindig nem? Pedig ezek a klasszikus gyerekdalok bizony tele vannak pikáns utalásokkal. Hányszor, de hányszor énekeltük anno a szüleink előtt ezeket, sőt mi több, még komplett koreográfiákkal is illusztráltuk. Vajon a szüleink, az óvónők és tanárok értették, vagy felfogták egyáltalán, mit is éneklünk? És ha igen, ez szórakoztatta őket? Kicsit beteg, nem? Hogy miért? Mert valójában a Bújj, bújj zöld ág a teherbeesésről, míg a az Ég a gyertya gyakorlatilag az együttlétről szólnak.
Nyitva van az aranykapu, mi?
Jó tíz évvel ezelőtt nagyot néztünk a Belga 2002-es, Majd megszokod című albumán szereplő macis nótán, miközben semmivel sem betegebb vagy perverzebb elődeinél. Aki lemaradt volna róla, itt meghallgathatja. Na de nézzük is a legdurvább ismert dalocskákat a régmúltból és az eredetüket. A legtöbb gyerekdal eredetileg népdal volt, és abszolút nem a gyerekeket akartál megszólítani velük. Még szép, hiszen ahogyan már említettem, elég erőteljes szexuális tartalommal bírnak. Anno az asszonyok, leányok és legények üzengettek így egymásnak virágnyelven.
Nem mondom el senkinek, elmondom hát mindenkinek
Mi simán megbeszéljük a barátokkal, barátnőkkel, hogy mi a helyzet pasi, párkapcsolat vagy akár intimitás fronton, de nagyanyáinknak nem volt ennyire egyszerű dolguk. Akkoriban a szerelem és testiség nem képezte a hétköznapi csevejek részét, merthogy közel sem volt illendő ezekről szót ejteni. De valahogy akkor is beszélni kellett a szerelemről, együttlétről és a megcsalásokról, vagy megosztani egymással a tapasztalatokat. Ez amolyan nem mondom el senkinek, elmondom hát mindenkinek típusú akció volt, amikor is dalba öntötték, ami a szívüket nyomta vagy épp ezzel üzentek a mátkáiknak. Mivel ezeket a dalokat nem tudták egyértelműen senkihez sem kötni, ezáltal a kisebb falvakban kevesebb pletyka kaphatott szárnyra. És hogyan lehetne szebben és rejtve elmesélni valamit, mint csodálatos költői képekkel és szimbólumokkal. Ha pedig valaki ismerte hozzájuk a kulcsot, vagyis ment neki a kódfejtés, könnyedén olvashatott a sorok között.
A rózsa például a szerelem és maga a szerelmes legény/leány szimbóluma, a mogyoró és a dió a férfiasságé, a virágok, gyümölcsök és gabonák: búza, kender, kalász a nőiség szimbólumai.
Hogy a legtöbb gyereknek és felnőttnek miért nem szúrtak szemet ezek a huncut dalocskák? Ez sem véletlen, egyrészt baromi ügyesen vannak összerakva, az emberek sokszor naivabbak a kelleténél, sokszor nem is figyelünk a mögöttes tartalmakra, és mert azok a versikék és dalocskák, amiket megtanultunk anno, mindössze egy vagy két versszakból álltak, vagy legalábbis mi azt hittük, miközben a félreérthetetlen szakaszokat nem véletlenül nem osztották meg velünk a bölcs öregek.
A Bújj, bújj, zöld ág az ártatlanság elvesztéséről és a teherbeesésről szól. A férfi hímtagjáról, vagyis a zöld ágról és az aranykapuról, vagyis a női vagináról, ahonnan ha ha nem húzzák ki időben az ágat bizony, benn marad a macska, egészen kilenc teljes hónapig. A Nyuszi ül a fűben című népdallal a legényeket cukkolták a leányok azok lankadt hímtagja miatt. Az Ürge van a gödörben című dalocska pedig eredetileg korántsem ér véget az első versszaknál, csak a további részét nem kellett bebifláznunk. A teljes verzió így hangzik…
Ürge van a gödörben,
nincsen aki kiöntse.
Megállj ürge jól kiöntlek,
hazaviszlek megeszlek.
Ürge van a gatyába,
nincsen aki babrálja,
Szegény ürge hol lelapul, hun föláll,
míg egy tisztességes lyukra rátalál.
Abban biztos vagyok, hogy ez a nóta ezek után már magyarázatra sem szorul, és abban is biztos vagyok, hogy innentől másképp énekeljük majd ezeket a dalocskákat, és persze, hogy kíváncsivá tettelek benneteket a többi huncut népdalunkkal kapcsolatban is. Jó kutakodást mindenkinek!
Ha az ember nem tud valamit megmagyarázni, akkor kezdi el emlegetni a sorsot, a szerencsét, vagy végső esetben a véletleneket.
