Egyéb kategória

40 felett vállaltam gyereket és örülök, hogy így történt

40 évesen gyereket vállalni nem szokványos dolog, de én semmit nem változtatnék a történeten. Kaptam hideget, meleget, amikor belevágtunk, de örülök, hogy csak magunkra hallgattam.

vous - 2022.04.09.
40 felett vállaltam gyereket és örülök, hogy így történt

Talán senkit nem lep meg, ha azt mondom, én sem így terveztem az életem. Újságíróként dolgoztam, élveztem az életet, és mire odáig jutottam, hogy egyáltalán eszembe jutott a gyerekvállalás, már 35 voltam. Valahogy sosem pánikoltam, nem akartam bármi áron felhajtani egy vőlegényt valamelyik ismerkedős oldalról. Amikor megismertem a férjemet, ment minden magától.

Legnagyobb meglepetésemre nem az a 40-es pasi volt, aki annyira belekényelmesedett már a saját életstílusába, hogy eszébe sem jut, hogy gyereket vállaljon. Ő is annyira készen állt a dologra mint én, és lelkesen belevetettük magunkat a kalandba. Mivel ekkorra már 39 voltam, úgy voltunk vele, hogy megpróbáljuk – amennyire csak lehet – jól érezni magunkat, és ha sikerül a baba, annál jobb.

Nem akartunk hadműveletet csinálni belőle, és teljesen begolyózni.

Megdöbbentünk, hogy pár hónap múlva teherbe estem. Amikor késett a menstruációm, úgy voltam vele, hogy mivel kizárt, hogy ilyen hamar terhes legyek, ez biztos a menopauza, ami épp most csap le rám, hogy végre gyereket vállalnék. Amikor pár nap múlva csináltam egy terhességi tesztet, fel voltam készülve a bukásra, és nem hittem a szememnek, amikor pozitív lett.

terhesség

A természet utat talál magának, akkor is ha mindenki kicsit túlreagálja a szülést.
Forrás:
Pexels

A férjem és én, ahogy már mondtam, nagyon lelkesen kezdtünk bele a szülőségprojektbe, ezért hatalmasat koppantunk (főleg én), amikor szembe találtuk magunkat az egészségüggyel és az egész ellátórendszerrel, sőt még a családunkkal is. Anyám halálra váltan aggódott, hogy ezt tuti nem élem túl sem én, sem a baba. A 70 éves férfi háziorvos közölte, hogy nem lesz olyan nőgyógyász, aki ezért vállalni fogja a felelősséget, és utalt rá, hogy csak a saját dolgomat nehezítem azzal, hogy 40 évesen láttam jónak ebbe belevágni.

Mire eljutottam ahhoz a nőgyógyászhoz, akiről tudtam, hogy támogató lesz, megkaptam egy másiktól is, hogy ne is álmodjak zavartalan, kádazós élményről, már most beírja a naptárba a császárom időpontját, ha ugyan be nem indul a szülés előtte, mert ebben a korban a koraszülés a legnagyobb rizikófaktor.

Nem bántam. Végül megtaláltam a támogató nőgyógyászt, aki tényleg azon volt, hogy biztonságos keretek között megvalósíthassam az elképzeléseimet, és volt egy csodás szülésznőm és a férjem is. Végül az én gyerekem is megszületett, csak úgy, mint mindenki más ezen a bolygón. A természet utat talál magának, akkor is ha mindenki kicsit túlreagálja a szülést, mert az anya 40 éves. Burokrepesztés után 45 perccel, amikor a kezembe fogtam a kisfiamat, tudtam, hogy megérte nem beadni a derekamat a hisztériának.

Hogy miért nem változtatnék az egészen, és mennék vissza 25 évesen szülni? 

Először is, mert most ismertem meg a férjemet, és senki mással nem akarnám ezt az egészet végigcsinálni. Másrészt, őszintén szólva örülök, hogy már teljes anyagi biztonságban élünk, nem kell azon aggódnunk, hogy jut-e majd minden kiadásunkra pénz, és teljesen a szülőség élményére tudunk koncentrálni. Sokkal magabiztosabb is vagyok, mint 10-20 évvel ezelőtt, és örülök, hogy olyan szülő lehetek, aki már teljesen tisztában van önmagával, és ezt adhatja tovább a gyerekének.

Ágota történetét Király Etel írta le.

Ajánlott cikkek