Erasmusos hallgatóként egy félévet külföldön eltölteni sokak számára igencsak vonzó, ám sok esetben csak elméleti síkon megvalósuló vágy, mondván, hogy egy külföldi félév túl drága lenne. Becsapni senkit nem akarunk, hiszen tényleg jár anyagi vonzattal egy ilyen elhatározás, ez nem jelenti azonban azt, hogy csak a felső tízezer engedhetné meg magának.
Otthon maradni mindig olcsóbb és kényelmesebb, mint egy nagyobb kalandra vállalkozni, ám a tény, hogy egyetemisták ezrei éltek már az Erasmus-program nyújtotta lehetőséggel, jól mutatja, hogy semmi különleges képesség nem kell, hogy máshol is megpróbáld magad.
Mutatjuk azonban, hogy mire kell gondolnod, mielőtt a motivációs leveled írásába fognál!
Az Erasmus-ösztöndíj megpályázása egyet jelent jelentős havi támogatás megcélozásával, amelynek mennyisége kis mértékben ugyan, de országonként eltérhet – különböző országokat külön kategóriákba sorolják attól függően, hogy mennyire borsos a megélhetés az adott helyen. Én egy norvég egyetemet céloztam meg, Norvégia pedig a legdrágább (tehát a legmagasabb támogatással járó) kategóriába esett, így ez havonta 520 euró támogatással jár. Az olcsóbb kategóriába eső országok esetében 470, vagy 420 euró támogatást nyerhettem volna el, ha ezeket veszem célba. Ezen az összegen felül hallgatóként megpályázhatsz szociális támogatást a külföldi félévedre, csakúgy mint otthon, valamint egyéb ösztöndíjakat, ám ezekről a saját egyetemednél kell érdeklődnöd. Na, de mire is fog elmenni ez az összeg?
Utazás
Első lépésként meg kell oldanod az adott országba való kijutásod – legtöbb esetben ez egy repülőutat jelent, aminek az ára igencsak sokféle lehet, függően a csillagok állásától, a szerencsédtől, na meg, hogy mennyire korán csapsz le a jegyedre. Emellett a választott helytől függően az ottani (tömeg)közlekedési árakra is érdemes gondolni, pláne ha szívesen körbenéznél az adott országban. Például a Norvégiában eltöltött félév során jelentős összegeket kellett szánnom egy-egy kiruccanásra, itt ugyanis jelentősen többe kerül a vonatozás és buszozás, mint otthon, de semmi para, ez nem mindenhol van így – Norvégia gyakorlatilag a legdrágább hely, amit csak választani lehet.
Lakhatás
Na, ez aztán a legkikerülhetetlenebb-kijátszhatatlanabb faktor az Erasmus-félév során: nincs mese, valahol lakni kell. Ha szűkösnek érzed a büdzsét, akkor érdemes vagy a koli felé tendálni, vagy ha ez valamiért nem pálya, akkor lakótársakat keresni még bőven a kiutazás előtt, amivel máris többfelé osztódik a költség – emellett pedig még véletlenül sem lesz lehetőséged az emberektől elbújva egyedül tölteni a napokat.
Evés-ivás
Ismét egy megkerülhetetlen dolog, mikor az ember önállóságra kényszerül: bizony nem rossz napi párszor valami jót enni, ám ezzel aztán tudsz okosan gazdálkodni. Ha eddig nem tetted, akkor ideje főzni – ez sokkal pénztárcabarátabb, mint naponta valamilyen étteremben hesszelni – ezt érdemes meghagyni a különleges alkalmakra. A főzés, na meg az étkezéseid többé-kevésbé tudatos megtervezése az Erasmus utáni életedben is jól jöhet, nem beszélve az újfent elsajátított receptekről. Ezt tetézve pedig én különösen szórakoztatónak tartottam, hogy egy idegen ország élelmiszerboltjainak választékát is megismerhettem, ami igencsak eltér az otthon ismerttől – fogd fel ezt is úgy, mint a felfedezések részét.
Szórakozás
Ne legyünk álszentek: Erasmusra menni azért “némi” szórakozással is jár, amivel nincs is semmi baj, azonban, ha te sem veted meg a hétvégi mulatozást, a random kirándulásokat vagy az egyéb mókázásokat, akkor jobb, ha erre gondolsz a kiutazás előtt, ugyanis ezek igencsak gyorsan és gond nélkül megszabadítanak a “felesleges” euróidtól. Ha a lehető legfelhőtlenebbül szeretnéd tölteni a kinti félévet, akkor az előtte levő félévben érdemes némi megtakarításra adni a fejed, hogy ne emiatt kelljen kihagyni a szuper élményeket, amiket külföldön szerezhetsz – hidd el, igazán megéri!
