Kétféle ember van. Az egyik él-hal a sajtokért, nem zavarja ha szagos, ha krémes, vagy ha penész lepi, imádja. A másik pedig az, aki nem érti ezt az egész felhajtást eme furcsa tejtermék körül, és maximum a pizzán viseli el. Mi most inkább az első típusnak kedvezünk, és megvizsgáljuk, hogy honnan is ered ez az egész mánia.
Ősi sajtok
Régészeti leletek szerint már a nagyon régi időkben is készítettek sajtot. Feltárások bizonyítják, hogy már i. e. 6000-ben készítettek sajtokat, amiket magas falú agyagedényekben tároltak.
Az első, kézzel fogható írásos bizonyítékok Egyiptomból származnak, i. e. 2000 tájáról. Sírfeliratokban és falfestményeken örökítették meg a tejtermékek elkészítését. Egyértelműen látszik ezeken az ábrákon, hogy igazán magas szinten űzték a tejtermékek feldolgozását.
Egyes elméletek szerint, magát a sajtot a Közép-Ázsiában nomád életmódot folytató törzsek fejlesztették ki. Először csak véletlen módon, aztán megfigyelésekre alapozva. A dolog úgy történt, hogy állati bőrből készült tömlőkben vitték lóháton a tejet, hogy legyen táplálékuk a vándorlás során. Azonban a tejcukor egy idő után megalvadt, és a lengő, rázó mozgás részeire bontotta az aludttejet, leválasztva róla értékes savó italt kaptak. Lecsapolták róla az aludttejet és lesózták. Ebből alakult ki szép lassan a sajt, ami először csak egy, a húsos étrendet kiegészítő táplálék volt.
A Biblia is többször említi a sajtokat. Valamint Homérosz is ír a görögök hegyi barlangokban készült sajtjairól. Állítólag itt csinálták a Feta sajt ősét, a Cynthost.
Sajtfajták
Nálunk még bizonyos értelemben gyerekcipőben jár a változatos sajtfogyasztás. Legalábbis ami a sima élelmiszerboltok sajtpolcait illeti. De szerencsére vannak gourmet sajtboltok már nálunk is.
Először is tisztázzuk a sajt fogalmát: olyan tejtermék, amely savanyított vagy felfőzött tejből készül, általában préselési eljárással.
A világon rengetegféle sajtot készítenek. Leginkább két szempont szerint szokták őket csoportosítani. A sajt teljes tömegében lévő víztartalom aránya és a zsírtartalom alapján.
Ezeket a sajtokat mi is jól ismerjük. Ők a jól kenhető, friss, lágy, krémes sajtok. Jellemzőjük, hogy nincs szükségük érlelésre, így rögtön fogyaszthatók. Ilyen sajtok a Mozzarella, a Mascarpone a Ricotta a Brinza.
Ezen belül megkülönböztetünk lágy, félkemény és kemény sajtokat.
A lágy sajtok érlelési időtartama nagyon rövid. Vannak köztük kérges és kéreg nélküli sajtok is. A sajtmassza szerkezete puha, kenhető, krémes. Ide tartoznak a különböző baktériumokkal érlelt penész réteggel rendelkező sajtok, mint a Camembert vagy a magyar Pálpusztai, amit rúzs baktériummal érlelnek.
Félkemény sajtok például a nálunk nagyon népszerű trappisták.
A kemény sajtokat a felfőzött és nyers aludttejből készítik. Érlelésük hosszú, víztartalmuk elenyésző. Ilyenek a Parenyica vagy a Feta sajt.
A különböző sajtokat más és más módon használjuk fel a konyhában. Nagyon népszerűek a sajttálak, amiken mindenféle típusú sajt kap helyet zöldségekkel, gyümölcsökkel vegyítve.
Tipp
Ha meghívjuk magunkhoz barátainkat, tartsunk nekik sajt- és borkóstolót. Elég hozzá egy nagy tál, sokféle sajt, és többféle finom bor.
A DiningGuide.hu cikke 9 bor és sajt párosítást ajánl otthonra. Különböző sajtokat és borokat a legegyszerűbb egy általános bevásárlás alkalmával beszerezni, amihez még az Aldi akciós újság 2021-ben is segítséget fog nyújtani. De valószínűsíthető, hogy a Borbolt.hu vagy pincészetek honlapján egyedibb termékeket találhatunk.
Tök alakú szicíliai sajtot (Cacciocavallo) talán csak a Culinaris.hu weboldalon keresztül szerezhetünk be magyar forrásból. Az internet végtelen lehetőséget ad, legfeljebb pénztárcánk szabhat határt a vásárlás során.
Kicsit a magyar sajtokról
A sajtkészítés nálunk elég későn vette kezdetét, csak a 18. század végén. Ekkor létesültek ugyanis olyan gazdaságok, amelyek a tejet nagy mennyiségben feldolgozták. És csak a 20. század elején beszélhetünk konkrét sajtmárkákról. Ujhelyi Imre nevéhez fűződik, hogy az akkori Moson megyében 5 tejszövetkezet is elkezdett sajtot gyártani. Itt született meg az Óvári és az Illmici sajt.
Később a nagyüzemi sajttermelés új sajtokat eredményezett hazánkban, de még mindig csak a fele sajtmennyiséget fogyasztjuk, mint a franciák.
A magyar szájíznek idegenek lehetnek a nagyon ízes, penészes sajtok. De mindenképpen érdemes őket kipróbálni, semmihez sem hasonlítható gasztronómiai élményt nyújthatnak. Vegyünk több típusú sajtot, és kísérletezzük ki, hogy melyik milyen hangulathoz, borhoz, ételhez illik. Egy új utazás veszi kezdetét ezzel a sajtok különleges világába.
