A svájci cég kávékapszulái meghódították a munkahelyeket és az otthonokat. Cikkünkből kiderül, hogyan kezdődött a kapszulás kávé története és milyen jelentős problémák merültek fel vele kapcsolatban napjainkban.
A kapszulás kávé a Nespressónak köszönhetően a 2000-es évekre meghódította a világot. Bár a kávé igazi szerelmesei általában elzárkóznak tőle, és olyanok is szép számmal akadnak, akik a kotyogós kávéfőzőre esküsznek, a Nespresso kapszulás kávéja továbbra is népszerű. Sokan az ízére esküsznek, nekik azonban érdemes lehet közelebbről is megismerkedni a kávékészítés fortélyaival. Budapesten is indulnak színvonalas barista tanfolyamok, ahol a kávékészítés legapróbb műhelytitkai is elsajátíthatók – a végeredmény pedig biztosan felülmúlja majd a legjobb kapszulás kávé ízét is.
A Nespresso kapszulás kávé persze ennek ellenére nagyon is élvezhető, fő előnye pedig – a gyors és egyszerű elkészítés – megkérdőjelezhetetlen. Népszerűsége mégsem töretlen, hiszen néhány éve már megjelentek a versenytársak is, amelyek egyre nagyobb szeletet hasítanak ki a piacból. De ennél is nagyobb gond, hogy ez kávé minden más fajtánál nagyobb terhet ró a környezetre.
Cikkünkben áttekintjük:
Egy rakétamérnök zseniális találmánya
A kávékapszulák története elválaszthatatlan a Nespressótól, ahol kifejlesztették ezt a technológiát, és Eric Favre-tól, a kávékapszula feltalálójától. Favre, miután frissen végzett rakétamérnökként a Lausanne-i Műszaki Egyetemen, tisztában volt vele, hogy hazája az űrkutatás terén nem számít komoly tényezőnek. Ezért az ambíciózus fiatalember 1975-ben a Nestléhez igazolt. A visszaemlékezései szerint ebben az is szerepet játszott, hogy szerette volna bebizonyítani olasz feleségének, hogy a svájciak is képesek kiváló minőségű kávét készíteni.
Favre nem aprózta el a felkészülést a feladatra. A kávé hazájába, Olaszországba utazott, hogy ellesse a valódi espresso titkát.
A tanulmányúton szerzett tapasztalatai alapján úgy vélte, a titok megfelelő hőmérséklet és nyomás alkalmazásában, vagyis a fokozott oxidációban van.
Ennek alapján Svájcba visszatérve a Nestlé támogatásával megtervezte a ma is ismert kávékapszula prototípusát. A kapszulába zárt, frissen őrölt kávé garantálta, hogy minden szükséges aroma benne lesz az elkészülő kávéban. A technológia pedig szavatolta a megfelelő oxidációhoz szükséges nyomást és hőmérsékletet. A találmányt végül a Nestlé szabadalmaztatta.
Így vált az olcsó kávékapszulából prémium minőségű luxuscikk
A tökéletes technológia és a maival megegyező végeredmény ellenére az eladások nem akartak beindulni. A fogyasztók bizalmatlanok voltak az új termékkel, de a Nestlén belül is meglehetős kétkedés övezte a cég slágertermékéhez, a Nescaféhoz képest forradalmi újításnak ható kávékapszulákat.
A fordulatot egy marketingguru, Jean-Paul Gaillard hozta el, aki teljesen átpozicionálta az új terméket, és luxuscikket csinált belőle. Ennek részeként klubszerű értékesítést vezetett be, amelynek köszönhetően a Club Nespresso közösség tagjai úgy érezhették, valódi különlegességhez, igazi VIP-élményhez jutnak a kapszulák megvásárlásával. A kapszulák a legfelkapottabb Michlein-csillagos éttermekben is megjelentek, tovább erősítve az exluzivitás érzését.
Gaillard emellett a más cégeknél már bevált üzleti modellt is meghonosította. A kapszulás kávéfőzők árát radikálisan csökkentette, miközben a kapszulák árát megemelte. Így könnyű volt belevágni a kapszulás kávé fogyasztásába, miközben a vásárlók rendszeresen jó pénzt adtak a kapszulákért. Ráadásul ekkoriban még nem jártak le a szabadalmak, így a Nespresso kapszuláján kívül egyetlen hasonló termék sem volt a piacon.
Klónok a kapu előtt
Ettől kezdve a Nespresso egyeduralkodó volt az általa létrehozott kapszuláskávé-piacon. A 2000-es évek közepén ez a szegmens ötször gyorsabban bővült, mint a kávépiac egésze. A Nespressónak pedig 2010-re évi 3 milliárd svájci frank bevétele volt a kapszulák eladásából.
A sikerszéria először 2012-ben tört meg, amikor a Nespresso szabadalmai – nagyjából 1700 darab – elkezdtek lejárni. Az ugrásra kész versenytársak azonnal rávetették magukat az ígéretes piacra. Sorra jelentek meg a boltok polcain a Nespresso-kompatibilis kapszulák a konkurens gyártóktól. A becslések szerint két év múlva már 25%-os részesedést szerzett a kapszulák világpiacán a konkurencia.
Rengeteg kapszula, rengeteg szemét
Ennek ellenére a svájci cég nem panaszkodhat a forgalomra: 2013-ban 13,3 milliárd svájci frank nyereséget értek el a kapszulák eladásával, 2020-ban pedig 14 milliárd kapszulát értékesítettek.
Csakhogy mivel alumínium, kávézacc és műanyag is van bennük, a használt kapszulákat nem lehet a szelektív hulladékgyűjtés hagyományos folyamatába beilleszteni. A cég ugyan hangsúlyozza, hogy a használt kapszulák újrahasznosíthatók, és le is lehet ezeket adni az üzleteiben. Ennek ellenére becslések szerint a világszerte percenként legyártott 39.000 kapszulából 29.000 a szeméttárolókban végzi.
Optimista becslések szerint a Nespresso kapszuláinak újrahasznosítási rátája 30% – de vannak olyan kutatások, amelyek mindössze 5%-ra teszik ezt a hányadot. Ha csak az alumíniumot nézzük, amiből 0,9 gramm van minden egyes kapszulában, és a cég – igen kedvező – újrafeldolgozottsági adatait vesszük alapul, akkor is évente minimum 12.600 tonna alumíniummal szaporodik a környezetet terhelő hulladék mennyisége.
Emiatt minden kávéfogyasztónak döntést kell hoznia: a bolygó jövője vagy a saját kényelme az elsődleges. Anélkül, hogy bárkit befolyásolni szeretnénk, azért megjegyezzük: számos más kávékészítési forma is rendelkezésre áll. Ezek között pedig vannak gyorsak és egyszerűek (instant kávék), és vannak olyanok is, amelyek ízükben felveszik a versenyt, vagy egyenesen le is körözik a kapszulás kávékat. Mindenki döntsön belátása szerint.
