A kukoricadara az az alapanyag, amiről hajlamosak megfeledkezni, pedig filléres és pofonegyszerű elkészíteni, ha instant változatot választunk, akkor 2-3 perc alatt megfő, frissen, krémesen is nagyon finom, de kihűtve, megdermesztve, majd átsütve is érdemes kipróbálni, például egy könnyű és pikáns gombaraguval.
Imádom a húst. Többnyire bármilyen formában. Az utóbbi időben teljesen rákattantam a cafatos változatra. Tudjátok, amit lassúfőző edényben készítenek sok-sok órán keresztül, hogy végül szálakra puhuljon, majd úgy kerüljön a félbevágott szendvicsalap szorításába. A húst viszont az utóbbi időben meghagyom kulináris különlegességnek.
Január a könnyebb és kiadósabb fogásokról szól, és valljuk be, a sok ünnepi lakmározás után jól is esik húsmentes és könnyen emészthető ételeket enni. A kukoricadara tökéletes ilyenkor, olcsó és gyorsan elkészül, gluténmentes étrendbe is beilleszthető, és
egész kevés kiegészítéssel is nagyon finom és laktató fogás kerekíthető belőle.
A nálunk puliszkaként ismert, frissen főtt krémes kukoricakása reszelt sajttal, túróval megszórva, tejföllel meglocsolva nagyon jó kis villámfogás, de készíthetjük olaszosan is, megdermesztve, majd serpenyőben átsütve.
A kukoricadarából érdemes finomabb őrlésű és előgőzölt, úgynevezett instant fajtát vásárolni, mert ez tényleg 2-3 perc alatt megpuhul és besűrűsödik, a minimálisra csökkentve ezzel azt a kellemetlenséget, ami a puliszkafőzést egyébként jellemzi – vagyis az undok pöfögést, amit a kásává sűrűsödő kukoricadara alattomosan művelni képes –, így sokkal egyszerűbb és gyorsabb, ha ezt a változatot választjuk!
Sült polenta gombával recept >>>
