Földünkön öt kék zónát különböztetnek meg. Nem azért hívják őket így, mert ott mindig kék a tenger, vagy az ég, hanem mert ott meglepően sokan ünneplik 100. születésnapjukat.
Mi az a kék zóna?
Húsz évvel ezelőtt Gianni Pes és Michel Poulain demográfusok rajzolták be azokat a területeket a térképen, ahol az emberek az átlagnál jóval tovább élnek. Az elsőként kékített Szardínia mellé még négy másik területet karikáztak be: a kaliforniai Loma Lindaát, a Hetednapi Adventista Egyház tagjainak otthonát, a Costa Rica-i Nicoya-félszigetet, a japán Okinawa-szigeteket és a görög Ikária-szigetet.
Életmód vagy genetika?
A tudósok elkezdtek azzal foglalkozni, miért élnek ennyire sokáig az adott területen élő emberek. Vajon egyszerűen a genetika csodájáról van szó, vagy az életmód, a táplálkozás is szerepet kap? A szardíniai hegyek közt található Nuoro és Ogliastra tartományokban, ahol a legtöbb 100 év feletti korú férfi él, a mediterrán étrend lehet a titok? Vagy az, hogy viszonylag kevés húst, ám sok vörösbort fogyasztanak? A világ legidősebb nőinek otthont adó Okinawán az asszonyok soha nem esznek addig, amíg teljesen jóllaknak, emellett sok barna rizst, halat és szóját fogyasztanak. A Costa Rica-iak viszont inkább a gyümölcsökre és a babra esküsznek, illetve ivóvizük gazdag ásványi anyagokban. A kaliforniai közösség tagjai vegetáriánus étrend szerint élnek, rengeteg gyümölcsöt, zöldséget esznek. Ikária szigetén sok zöldséget, halat esznek, olívaolajat használnak, antioxidánsokban gazdag görög kávét isznak, és minden nap sziesztáznak.
Életmód ide vagy oda, az összes kék zónába tartozó település valamiképpen elzárva él a nagyvilágtól – szigeten, hegyek között, vagy saját szabályaik közé zárva. Emiatt védve vannak a világban terjedő betegségek ellen, nem kell új, számukra idegen kórokkal megküzdeniük, és mivel nagyrészt a közösségen belül kötnek házasságokat, a hosszú életért felelős gének könnyen tovább öröklődhetnek. Egy időben a tudósok szinte üldözték ezt a feltételezett gént. Az ogliastrai Tortolí város lakosai még tüntetést is szerveztek, mivel egy gyógyszerkutató cég vérmintákat gyűjtött tőlük ingyen, majd aztán busás haszonnal adta tovább őket kutatási célokra. Az örök élet génjét viszont még így sem találják, nem véletlenül: a tudósok szerint életünk hosszát és minőségét csak 20–25 százalékban határozza meg a genetika, a többi az életmódunkon múlik.
Ha az ember nem tud valamit megmagyarázni, akkor kezdi el emlegetni a sorsot, a szerencsét, vagy végső esetben a véletleneket.
