Egyszerű: bekapcsoljuk a számítógépet vagy a mobiltelefont, megnyitjuk a böngészőt és beírjuk azt, amiről többet szeretnénk megtudni. Vagyis amiről mindent szeretnénk megtudni, és annak az ellenkezőjét is. Mit higgyünk el ebből a korlátlan információhalmazból?
Ha harminc évvel ezelőtt azt mondták volna, hogy 2018-ban minden felnőtt (és majdnem minden gyerek) zsebében lesz egy készülék, ami okosabb, mint az űrhajó, amivel Holdra szálltak, azt hihették volna, hogy mostanra minden ember elképesztően okos lesz. A szólás- és információs szabadság, amit az internet biztosít, korlátlan. Bárki bármit leírhat és feltehet a webre, amit aztán bárki ingyen elolvashat. Ünnepelnünk kellene a tudás eme szabad megosztását, a helyzet mégsem ilyen rózsás.
Mindentudó Wiki
Talán legjobban a Wikipédia példázza ezt a jelenséget. A lexikon, amit bárki szerkeszthet: lehetne az ennek az eredménye, hogy a világ legjobb szakértői állíthatják össze a szócikkeket egyes témákban. Ez alapján bátran rábízhatnánk magunkat az itt fellelhető adatokra, de jobb, ha kétkedéssel fogadjuk ezt is: számos hamis adat, fikció vagy torzítás akad itt is.
Különösen akkor vagyunk sebezhetők, ha mi magunk nem értünk a témához – az orvosi oldalak jellemzően ilyenek. Ökölszabálynak elfogadhatjuk, hogy ha valami túl jól hangzik (például hogy a céklalé meggyógyítja a rákot), akkor az valószínűleg nem igaz. Gyorsan leleplezhetünk egy hamis cikket azzal is, hogy megnézzük, hivatkozik-e kutatásokra, forrásokra, és megpróbálunk rákeresni ezekre. Könnyen kiderülhet, hogy nem elérhető oldalakra mutat a link, vagy hogy az eredeti kutatás teljesen mást állít. Támaszkodhatunk a listára is, amit az átverős oldalakból állítottak össze. Legjobb, ha ezeket messziről kerüljük!
A cikk itt még nem fejeződött be, olvassátok tovább!
