Ha kis lakásban laktok, és hamarosan új családtag érkezik hozzátok, akkor valószínűleg ismeritek a problémát. Úgy érzitek, rákényszerültök arra, hogy nagyobba költözzetek? Pedig a legtöbb gyereknek jó ideig nincs szüksége saját szobára. Csecsemőként akkor a legnyugodtabb, ha a szülei mellett van, akár éjszaka is.

Lehet, hogy szüleink generációja ezt rosszallóan nézi, akár el is ítél miatta, de a lényeg az, hogy nektek és a gyereknek is jó legyen. Természetesen minden helyzet és minden gyerek más: van, aki korábban igényli a privát teret, van, aki később, és van, aki teljesen más elvek mentén képzeli el a gyereknevelést.

Ha mégis lesz saját szobája a gyereknek, ezeket a színeket javasoljuk.

Egészséges tejszelet, direkt kis adagban gyártott gyümölcsízű joghurt, reggeli édes zabpehely, vitaminnal dúsított cukorka. Ez nem vicc, ezek létező termékek sok-sok extra adag cukorral. Pont elég, ha a gyerekek először óvodában találkoznak ezekkel a „finomságokkal”. Sajnos, teljesen elkerülni lehetetlenség őket, hiszen mindig lesz egy barát vagy rokon, aki beállít hasonlóval. Tartsatok heti egy édességnapot, amikor választhat egy dolgot magának.

Tudjátok, ez az, ami úgy van kialakítva, hogy a gyerekeknek könnyebb legyen enni vele. A kanál nyele színes, sokszor műanyag, a kanál fejét elgörbítették, hogy könnyebben irányba forgassák a gyerekek. Valószínűleg csak kevés gyerek használja 1-2 hétnél tovább, ugyanis az, amit a szülő csinál vagy amivel a szülő eszik mindig sokkal érdekesebb. A szülő kanala fog neki kelleni, az ergonomikus szuperkanál pedig valószínűleg mezei rágókaként végzi.

Azt tudjuk, hogy a hercegi családban a gyerekek öröklik egymás ruháit, és régi ruhadarabokat is viselnek a gyerekek. Gyönyörű, új ruhákra valójában nincsen szükségük a gyerekeknek: a turkálóban minőségi darabokat lehet kifogni fillérekért, a rokonok, barátok pedig biztosan ingyen is ideadják a csecsemőruhákat, amelyek 1-2 hétig jók a gyerekre.

Gyerekruhákba öltöztettem a főnökömet… – megmutatom, mi lett belőle!

Bevallom, vásárláskor szívesen nézelődöm a férfiaknak és a gyerekeknek szánt részen is – hiába nincs (még) férjem és gyerekőcöm. Azonban még így is meglepett, ami legutóbb a gyerekruhák között fogadott: pislogó szemekkel válogattam az óvodás–kamasz lányoknak szánt ruhák között, amik közül a legtöbbnek a kiköpött mása megtalálható a – hús-vér nőknek szánt – női részlegen. Tüllruhák, csipkefelsők, skinny vagy épp szaggatott nacik. Minden volt, amit egyébként egy fiatal nő is kereshetne magának.

Gyerekkor csokoládé nélkül? Igazán keserédesnek tűnik. Egyrészt a csokoládé is édesség, tehát amíg lehet, érdemes elkerülni, és utána sem túlzásba vinni. Másrészt arról senki nem beszél, hogy a kakaóültetvényeken dolgozó gyerekek kérdése komoly probléma, amivel érdemes lenne többet foglalkozni. Csokoládét csak fair trade forrásból vásároljatok, így nem támogatjátok a gyerekmunkát.

A műanyag flakonban vagy italoskartonban is árulnak babavizet, amely nem tartalmaz baktériumokat, káros anyagokat, de még az ásványianyag tartalma is megfelelő a babákra nézve. Csak éppen a tisztított csapvíz (kancsóval vagy csapra szerelt víztisztítóval) hasonlóan jó, kényelmes, és hosszabb távon kifizetődőbb megoldás lehet. A keletkezett hulladék mennyiségéről nem is beszélve. (Természetesen vannak olyan esetek, amikor máshogy nem jutunk megfelelő vízhez, ilyenkor nem is kérdés, hogy meg kell venni a babavizet.)

Ha van kapszulás kávé, miért is ne lehetne fancy kapszulás tej? Csak egy gombnyomás, és máris a baba cumisüvegében a finom tápszer. Természetesen a gyártó kihangsúlyozza, hogy az első és legfontosabb a szoptatás, de azt sem rejtik véka alá, milyen egyszerű és nagyszerű használni a gépet.

Igen, lehet mondani, hogy mi is párizsin nőttünk fel, mégis felnőttünk, és nincs semmi bajunk. Erre csak azt tudjuk mondani: lehet, hogy régen nem volt jobb minden, de a párizsiban legalább volt némi hús. A felvágottakat csak minőségi forrásból érdemes beszerezni, de sokkal jobban járunk a házi készítésű kencékkel és egyéb szendvics feltétekkel, mint a figurás párizsival.

Sok-sok plüss, egy Barbie-klán, egy tonna legó, fejlesztőjátékok tömkelege. A legjobbat akarjuk, mindent megveszünk, mégis csak 1-2 kedvenccel játszik. A kevesebb a játékok esetében biztosan több is. Tárgyak helyett pedig inkább a közös élményeket gyűjtsük. Ja, és a matatófalról se feledkezzetek meg!

„Nem mehet a tabletezés a duplózás rovására” – adjunk vagy ne okos kütyüket egy óvodásnak?

Mikor jön el az ideje, hogy tabletet vagy éppen mobiltelefont kapjon a gyerek? Kell-e óvni őket ezektől a mindennapjaink részét képező cuccoktól? Jöjjön egy téma, ami igencsak megosztó gyakorló anyukák körében!

A cikket ide kattintva olvashatjátok!