Ezt rengetegen mondták nekünk gyerekkorunkban, és úgy nőttünk fel, hogy el is hittük, hogy a tej bizony jót tesz a csontoknak. Csakhogy ez egyáltalán nem így van – ártani nem árt nekik, de a kalcium- és a D-vitamin többlet, amit a tejfogyasztással bevisztek, nincs hatással a csontösszetételetekre.

Az ötmásodperces szabály alapja az, hogy ha valamilyen ételt leejtünk a földre, nyugodtan megehetjük, feltéve, hogy öt másodpercen belül felvettük onnan. Ez józan paraszti ésszel is hülyeség: a baktériumoknak milliszekundumokra van szükségük, hogy rátapadjanak, öt másodperc bőven elég arra, hogy kórokozók jussanak rá.

Több kutatás is bebizonyította már, hogy csokoládéfogyasztás után egyáltalán nem kell megnövekedett pattanásmennyiségre számítani – még akkor sem, ha nem étcsokoládét, hanem cukorral teli változatot esztek.

Forrás:

Unsplash.com

Nincs összefüggés a jégkrémfogyasztás és a megfázás között! Persze torokgyulladásra továbbra sem ajánljuk, hogy benyomjatok néhány gombóc fagyit, de az egyszerű megfázásnak nem sok köze van ahhoz, hogy éri-e hideg a torkotokat, vagy sem.

Már régen bebizonyították, hogy az ízlelés, tapintás, szaglás, hallás és látás nem egyeduralkodók az érzékelésünkben. Időközben kiderült, hogy a hőérzékelés, az egyensúlyozás és még sok más is ide sorolható, gyakorlatilag a lista még sokáig folytatható, és folyton bővül is.

A répában tényleg rengeteg A-vitamin található, ami hozzájárul az egészséges szemműködéshez – de nincs az a répamennyiség, ami képes lenne élesebbé tenni a látásunkat, ha egyszer nem az. A károsodásokat ugyanis az A-vitamin sem képes visszafordítani.

Ez így nem igaz, valójában a bőr húzódik vissza, miután meghaltunk, és ezért tűnik úgy, mintha tovább növekedne a körmünk és a hajunk is.

A rágógumi valóban nagyrészt megemészthetetlen anyagokból áll, de ez nem azt jelenti, hogy a szervezetünk hét évig szenved azzal, hogy valamit kezdjen vele, és eltüntesse a gyomorból. Valójában a lenyelt darabkák egyszerűen áthaladnak az emésztőrendszeren, és kijönnek az ellentétes oldalon, ahogy kell nekik.

Kutatók egyáltalán nem találtak összefüggést az evés, az emésztés és az úszás közben kialakuló görcsök között. Ráadásul soha nem jegyeztek fel olyan esetet, amikor valaki azért fulladt volna meg, mert túl sokat evett, és utána rögtön úszni indult. Ez valószínűleg egyszerű városi legenda.

Ha másnaposak vagyunk, az a legjobb megoldás rá, ha még többet iszunk – legtöbben csak szeretnénk, hogy ez legyen a megoldás, valójában azonban egyáltalán nem hatékony: maximum csak elodázzuk vele a még komolyabb másnapot. A megoldás ilyenkor az lehet, ha rengeteg vizet iszunk, és tartózkodunk az olyan italoktól, amelyek dehidratálják a testünket (sajnos az ilyenkor életmentő kávé is ezek közé tartozik).