Tudtátok, hogy a Facebook, a ma esti vacsorátok, az otthonotok és még a zoknitok is lehet hyggelig? És azt, hogy mi az a hygge? Annyit már most elárulhatok, hogy van íze, hangja, illata, és látni, meg érezni is lehet. A hygge (hüge) maga a „jóllét”, a meghittség, az otthonosság, vagyis minden, amitől a dánok a legboldogabb nemzet a világon. Élvezzétek úgy az élet egyszerű örömeit, mint ők!
Dánia évek óta a legboldogabb ország. Holott alig süt rájuk a nap, még nyáron, a legmelegebb napon is legfeljebb 20 fokig megy fel a hőmérséklet. Akkor vajon hogy a fenébe lehet ennyire elégedett és életvidám ez a nemzet?
A koppenhágai Boldogságkutató Intézet évek óta erre a kérdésre keresi a választ, és úgy tűnik, végre megtalálták. Meik Wiking, az intézmény igazgatója szerint a titok a hygge-ben rejlik, amiről nemrég egy könyvet is írt.
Nem fogjátok sajnálni a nyarat! – Imádnivaló kuckók őszre
„Néhány óra alatt kiolvasható Meik Wiking: Hygge – a dán életérzés, amely boldoggá teszcímű könyve, amelyből nem sok újat tanul az, aki elmúlt harmincéves, és vidéken nőtt fel (azaz én). Az más kérdés, mennyit tesz meg belőle rendszeresen, mennyire a leírtak alapján alakítja az életét.”
Hogy mi is az a hygge?
Pontosan lehetetlen lenne lefordítani, hiszen számtalan jelentést foglal magában, sokkal inkább életérzéseket, hangulatokat, mintsem konkrét dolgokat:
– talán ezekkel lehetne a leginkább leírni vagy meghatározni.
Meik Wiking könyve segít abban, hogy jobban megértsük ezt az érzést és a különbségeket a hyggelig és a nem hyggelig dolgok között, ezért többek között külön fejezetet szentel például az együttlétnek, evésnek és ivásnak, öltözködésnek, az otthonoknak, az ünnepeknek és évszakoknak is. Megosztja velünk, hogy hogyan
hozzuk ki a legtöbbet abból, amiből sok van: a mindennapokból.”
Én eddig is igyekeztem eszerint élni, csak sokáig nem tudtam, hogy ennek külön neve is van a dánoknál. Tavaly télen Koppenhágában jártam a magyar barátnőmnél, aki pár éve költözött oda. Amikor megérkeztem, Mary a szokásos puszis köszöntés helyett megölelt, amin meg sem lepődtem volna – hiszen előtte jó sokáig nem találkoztunk –, hacsak nem teszi hozzá, hogy itt ez a szokás. Egy szokás, amit az ember könnyen átvesz, de nem biztos, hogy érti a miérteket. Én például csak most, a könyv olvasása közben értettem meg, hogy ez nem egy egyszerű hagyomány náluk. Persze az embernek jólesik, ha megölelik, de ők ennél sokkal tudatosabban ölelkeznek!
Számtalan élménnyel gazdagodtunk – ellátogattunk Koppenhágába!
Imádok utazni! Ahogy az ember lánya egyre idősebb lesz, átértékeli a dolgokat, illetve azok fontosságát. Egy pár éve érzem, hogy sokkal inkább az élmények, mintsem a tárgyi dolgok élveznek prioritást nálam, így egy-egy ételre, programra, vagy utazásra szívesebben költök, mint bármi másra. Az élmények megmaradnak, és még csak helyet sem kell teremteni nekik. Viszont sokba kerülnek. De baromira megérik!
Jól tudják, hogy egy ilyenfajta érintkezés „ölelkezéshormonokat”, vagyis oxitocint szabadít fel a szervezetben, amely csökkenti a stresszt, a félelmet, a fájdalmat, a boldogság érzésével tölt el bennünket, és összekapcsol a másikkal – ez olyan hygge-dolog.
Tehát mi – még ha nem is oda születtünk – is teszünk sokszor a hétköznapokban hygge-dolgokat, csak nem tudatosan. Nem nevezzük nevén őket, amitől bár nem lesznek kevésbé élvezetesek számunkra, de ha azt mondjuk ezekre hygge, vagy hogy ez vagy az mennyire hyggelig, kapnak valamiféle szertartásosságot, valamivel felruházzuk őket, amitől minden egyes napunk ünnepnap lehet a számunkra.
Ilyen egy közös főzés a családdal, vagy a barátokkal, egy forró ital egy jó könyv mellett, egy otthon töltött plédbe burkolózott este a pasitokkal – vagy akár a cicátokkal – , a társasjátékozás, a piknikezés, a gyertyafényben beszélgetős borozós esték, vagyis minden, ami boldogságot, nyugalmat, és harmóniát visz az életünkbe,
ami akár egy pár gyapjú zokni is lehet!