Egyéb kategória

„Van egy különös hatalma az új ruhának, amit a fast fashion márkák kihasználnak” – Interjú Szentesi Réka divatkutatóval

A nyolcemeletes bangladesi ruhagyár, a Rana Plaza 2013-as összeomlása sokkolta a világot. A több mint ezer dolgozó halála felnyitotta a szemeket: a divatiparral nagy baj van. Azóta világszerte minden év április 24-e és 30-a között rendezik meg a Fashion Revolution Weeket.

vous - 2017.04.24.
„Van egy különös hatalma az új ruhának, amit a fast fashion márkák kihasználnak” – Interjú Szentesi Réka divatkutatóval

A 2013-ban indult brit kezdeményezéshez idén először Magyarország is csatlakozott. A Fashion Revolution Hungary csapatának tagjával, Szentesi Réka divatkutatóval a kampányról, az iparág problémáiról, a fenntarthatóságról, valamint a ruhavásárlók és a divatszeretők fontos feladatáról beszélgettünk.

Ha csak fél percetek van

  • Szentesi Réka divatelméleti szakember, a Mod’Art International Hungary divatiskola divatmenedzsment szakának vezetője. Évek óta előadásokat tart a fenntartható divat témában, konferenciákra jár, oktat.
  • A Fashion Revolution mozgalom arra buzdítja a vásárlókat, hogy tegyenek fel kérdéseket a ruháikkal kapcsolatban; a legfontosabb: ki készítette a ruhámat? (Who made my clothes?) Erről korábban már írtam a VOUS-n, ide kattintva olvashatjátok a cikket.
  • Magyarország idén először csatlakozott a nemzetközi kampányhoz, a magyar csapat programokkal készül a Fashion Revolution Hétre (2017. április 24. és 30. között).
  • A Fashion Revolution elsődleges célja, hogy a divatipar átláthatóságát növelje. Jelenleg maguk a cégek sem mindig tudják, honnan érkezett az alapanyag vagy ki készítette a termékeket, hát még a vásárlók.
  • A piacot uraló mainstream márkák többsége nem átlátható – miért?
  • A divat elveszítette az értékét, a fast fashion márkákat csak a profit érdekli, semmi más.
  • A fast fashion márkák az alapvető ösztöneinkre – valamilyen csoporthoz tartozás vagy nem tartozás – hatnak, de vannak, akikre sokkal jobban.
  • Magyarországon a tudatos fogyasztók számára legtöbbször nincs alternatíva.
  • Itthon nem megoldás a fast fashion márkák bojkottálása, de van, amire oda tudunk figyelni.

Forrás:
Mészáros Virág
mennyibe kerül kedvenc ruhád

Biztos tudjátok, mennyibe kerül a kedvenc pólótok? Többe, mint gondolnátok!

Bármikor is hagyta el a szátokat utoljára az a mondat, hogy nincs egy göncötök sem – tévedtetek: négyszer annyi ruha lóg a gardróbotokban, mint amennyi anno édesanyátok szekrényében volt. Ha egyetlen pamutpóló előállításához 2700 liter vizet használnak fel, akkor vajon a ti teljes ruhatáratok mekkora ökológiai lábnyomot hagy maga után?

A cikk folytatását ide kattintva olvashatjátok el.

Innen olvashatjátok a teljes beszélgetést

„A Fashion Revolution egy nonprofit szervezet, amelynek idéntől van magyarországi képviselete is. Arra buzdítja a vásárlót, a fogyasztót, hogy kérdéseket tegyen fel a ruháival kapcsolatban.

Az országkoordinátor Mányiné dr. Walek Gabriella, a Nemzeti Divat Liga elnöke, a fenntarthatóság elkötelezett híve, akinek a gyártásban több évtizedes szakmai tapasztalat van a háta mögött – úgyhogy valószínűleg tud valamit. Ő a közvetlen kapocs az ország és a brit központi szervezet között” – mondja Réka, aki a Fashion Revolution hazai csapatának oszlopos tagja.

Évek óta kutatja a fenntartható divat témáját, rendszeresen tart előadásokat, konferenciákon vesz részt. Sőt, a Mod’Art International Hungary divatmenedzsment szakának vezetőjeként évek óta oktatja is.

Forrás:
Mészáros Virág

Nem csak arról szól, hogy a szakmabeliek beszélgetnek egymással

Tavaly előadóként részt vett az első hazai Fenntarthatósági Divathét konferenciáján (idén júniusban is megrendezik), amely egyrészt külföldi szereplést hozott neki, másrészt a Fashion Revolution Hungary-tagságot.

„Nem tudom, miért kellett ennyit várni, hogy Magyarország is csatlakozzon a Fashion Revolution mozgalomhoz. Én azt sem tudom, Eszter, hogy nekem miért nem jutott hamarabb eszembe, hogy felvegyem velük a kapcsolatot, pedig ilyen téren proaktívnak és agilisnak tartom magam” – válaszolja a kérdésemre.

Abban is megerősít, hogy ez a kampány végre nemcsak arról szól majd, hogy a szakmabeliek beszélgetnek egymással fontos dolgokról, hanem bevonja az átlagfogyasztót is.

A Fashion Revolution arra biztat mindenkit, hogy keresse meg a kedvenc ruhadarabját, nézze meg a márkáját, majd kérdezze meg a céget: ki készítette azt az adott ruhadarabot? Az Instagramon ilyenkor megszaporodnak a #whomademyclothes hashtaget tartalmazó posztok, a fotókon ruhacímkéket vagy kifordított ruhadarabokat viselő divatszerető embereket láthattok.

Ez a teljesen ártatlan kérdés egy jelentős és kifejezetten bonyolult problémához vezet, amit a szakma átláthatóságnak hív. A Fashion Revolution elsődleges célja, hogy erre hívja fel a figyelmet.

Forrás:
fashionrevolution.org

„Van egy bonyolult ellátási lánc, amely onnantól kezdve, hogy megtermeljük és előállítjuk a nyersanyagot, a gyártatáson és logisztikán át egészen addig, hogy a kész termék eljut a vásárlóig, teljesen átláthatatlan az átlagfogyasztó számára. De még a szakma sem feltétlenül tudja lekövetni egy termék életét. A piacuraló mainstream márkák fele nem teszi elérhetővé a beszerzési forrásait, sem a gyártatási helyeit – vajon miért?

Egyébként pont ma reggel gondolkodtam azon, hogy vásárlóként mindig mindent tudni akarunk arról, hogy mire adjuk ki a pénzünket,

és pont a ruhánkról, amit vegyi anyagokkal kezelnek, isten tudja, honnan jön, hogyan kerül hozzánk, pont arról nem kérdezünk semmit?”

vásárlás

8 + 1 jó érvem van amellett, miért ne vásároljak a divatvilág gyorséttermeiben

Busszal és villamossal jövök a szerkesztőségbe Budapest legforgalmasabb útvonalain. A 45-50 perc alatt, amíg beérek, tíznél több óriásplakát és citylight hirdeti, hogy most azonnal vennem kell egy új ruhát a Mangóban, a H&M-ben – a divatvilág gyorsétteremjeiben –, mert must have idén őszre. És már megérkezett a karácsonyi kollekció is.

Egészen pontosan 8 + 1 jó okom van arra, hogy ne adjam be a derekam.

Semmit nem tudunk a ruháinkról – miért?

Képzeljétek csak el: adott egy fast fashion márka egy központtal, ahol a tervezési folyamat zajlik. A modellezés – azaz a szabásminták és a gyártás előkészítése – egy másik ország másik városában. A gyártást természetesen kiszervezik.

A legnagyobb márkák a Távol-Kelet legszegényebb régiói – India, Kambodzsa, Banglades – után Észak-Afrikát is kezdik „felfedezni”. A félkész termékek és alapanyagok ide-oda utaznak a világban. Rékával mindketten hallottunk már arról is, hogy a hajógyomorban állítják elő a legtrendibb darabokat, hogy minél előbb a vásárlókhoz juthassanak a termékek.

Forrás:
fashionrevolution.org

„Ez egy komplex, globális iparág, nagyon sok helyen van buktató. Nem látod át, hogy a terméked honnan származik, milyen kezek nyúltak hozzá, milyen kezeléseken ment keresztül. Semmit nem tudsz. Az a kérdés, amit a Fashion Revolution feltetet a fogyasztókkal (Who made my clothes? – Ki készítette a ruhámat?) kialakítja az igényt arra, hogy nézzünk utána, mit viselünk.

És ha a kampánnyal csak annyit érünk el, hogy valaki másképp kezd gondolkodni a ruháiról, ha nem tekint rájuk eldobhatóként, akkor már elértünk valamit.”

Magyarországon más miatt nincs átláthatóság

A Fashion Revolution által feltett/feltetetett kérdés nemcsak a fast fashion brandek, hanem bármilyen márka felé irányulhat – a magyar tervezőket is megkérdezhetjük. Kérdésemre Réka elmeséli, hogy a magyar márkák sem feltétlenül átláthatók, csak az okok nagyon mások, mint egy mainstream márka esetében.

A cikk itt még nem ér véget! Olvassátok el IDE KATTINTVA, hogyan hatnak ránk a fast fashion márkák, milyen lehetőségeik vannak a tudatos vásárlóknak, és hogyan lehet felülkerekedni a nyomáson.

Legyetek ti is divatforradalmárok!

Tegyetek fel kérdéseket! Csatlakozzatok a Fashion Revolution mozgalomhoz, kövessétek a Fashion Revolution Hungary oldalát a Facebookon és az Instagramon is.

Forrás:
fashionrevolution.org
Ajánlott cikkek