Ha meghalljátok azt a szót, hogy szupermodell, mi jut eszetekbe róla? A csillogás és a hírnév? Oké, de ne feledjétek, hogy mindennek van egy árnyoldala is. Egy olyan oldal, amiről nem beszélnek annyit, így gyakran azt sem tudjuk, hogy létezik.
Manapság a modellek aktív szerepet vállalnak a médiában és kiállnak a változás mellett. Egyre gyakrabban emelnek szót a testszégyenítés és a tökéletlenség ellen, gondoljunk csak a Vogue születésnapi címlapjára, ami a sokszínűséget hirdette. Azonban sajnos az ő helyzetük sem mindig irigylésre méltó, és a divatvilágban is bőven lenne min változtatni.
A rossz bánásmód és a különféle kegyetlenkedések bizony előttük sem ismeretlenek, ám mivel a munkájuk a tét, így gyakran hallgatnak a hasonló esetekről.
Szerencsére vannak azonban, akik megelégelték a problémák szőnyeg alá söprését,és konkrét lépéseket tettek a változás felé. Egy egyszerű, egyetlen kérdésből álló felmérést készített a kifutók sztárjaival:
Milyen bánásmódot szeretnétek modellként?
A kérdőív pedig elgondolkodtató eredményeket hozott, olyan problémákról, amiket egyszerűen nem lehet figyelmen kívül hagyni.
Szexuális zaklatás
Fernanda Ly, az ausztrál modell elárulta, a modellvilág bizony gyakran kihasználja a fiatal, tapasztalatlan lányokat. Hiszen gondoljatok csak bele, a modellkarrierjük kezdetén álló fiatalok könnyű prédául szolgálnak. A természetes félelemről nem is beszélve, ami jó célpontot jelent, ugyanis valószínű, hogy sosem vallják be a zaklatást.
A különleges külsejű, csodaszép modell saját tapasztalataival hívta fel a figyelmet a sokkoló valóságra: elmondása szerint még mindig emlékszik arra, ahogy egy fotózáson elkezdte fogdosni a stylist, azzal magyarázva a dolgot, hogy „mindez szükségszerű”… Mondanunk sem kell, hogy egyik nő sem érdemli meg, hogy hasonló szörnyűségnek legyen kitéve, ugyanis az ilyen egy életen át be nem gyógyuló sebeket hagyhat maga után.
A modell azt is elárulta, hogy ez a munka nemcsak fizikailag, de lelkileg is rendkívül fárasztó és megterhelő egy idő után.
Diszkrimináció
Egy, a nevét nem vállaló lány felháborodva mesélte, hogy élete első A listás divatbemutatójáról pusztán transzneműsége miatt küldték el. A magyarázat pedig egészen elképesztő volt: a cég túlságosan kockázatosnak gondolta a transznemű modell szereplését, mert féltek, hogy felhívja magára a figyelmet mássága miatt, ami persze negatívan befolyásolná a márka hírnevét. Ez már csak azért is nonszensz, mivel egy olyan emberről volt szó, akit akkor még senki sem ismert, arról nem is bezsélve, hogy azóta sem tudják róla ezt az emberek.
Zűrös anyagiak
Képzeljétek el, hogy a munkátok miatt rengeteget kell utaznotok. Hónapokon keresztül különböző városok szállodáiban élitek az életeteket. Végül, a szerződés lejártakor, közlik veletek, hogy magatoknak kell finanszírozni az egészet
– mondja Ekaterina Ozhiganova orosz modell. Ő elsősorban az európai piac körülményeire hívja fel a figyelmet, saját tapasztalatai alapján. Nálunk ugyanis gyakori, hogy a modelleknek maguknak kell fizetniük a szállást és az ellátást, sőt a felmerülő egyéb pluszköltségeket is. Persze mindezt úgy, hogy csak utólag hívják fel rá a figyelmet. Azt is hangsúlyozta, hogy megengedhetetlen, hogy a modellek pusztán a munkáltatójuk miatt ilyen jellegű adósságokba keveredjenek.
Kizsákmányolás
Cailin Hill Araki exmodell úgy gondolja, mindenképpp fejlődés, hogy a modellek gyakran nem szerződnek ügynökséghez, úgynevezett utcai castingon vesznek részt. Ennek persze negatív oldalai is vannak: ezek a lányok gyakran teljesen újak, ismeretlen előttük a divatvilág működése, és örülnek, ha kapnak munkát. Ez lehet az oka annak, hogy gyakran irreálisan alacsony összeget is elfogadnak egy-egy olyan fotózásért, amiért az ügynökségi modellek legalább a tízszeresét kapnák.
A hosszú, gyakran 12–18 órán keresztül tartó munkáról már nem is beszélve. Elvégre mindent a jó fotó kedvéért… A modell egyáltalán nem ért egyet ezzel a kijelentéssel, sőt, szívügyének tartja, hogy kiálljon a változatos, új arcok mellett, és segítse őket abban, hogy megfelelően értékeljék munkájukat.
Mindennek fényében nem árt átrendezni a fejünkben mindazt, amit eddig a modellek világáról gondoltunk. Mert hiába a munka, amiért millió lány ölni tudna, hiába a hírnév és a plakátok mindenhol, ha a mélyben meghúzódó problémák éppolyanok, mint amikkel mi, hétköznapi emberek is megküzdünk.
Akkor mi lenne, ha ezentúl a modellekere sem irigylésre méltó bálványként tekintenénk, hanem emberként?
Akik épp olyanok, mint ti vagy éppen én. És pont ugyanazok a jogok illetik meg. Persze nem azt mondom, hogy csak nekik lehetnek problémáik, de ha ez a felmérés már csak egy kicsivel is közelebb visz minket a megoldáshoz, akkor nem volt hiába. És ki tudja, mi mindenre képes az emberek összefogása…