Ha éltetek már huzamosabb ideig mással, akkor biztosan megtapasztaltátok, hogy mindenkinek van valamilyen rigolyája. Legyen az vicces, idegesítő vagy semleges, annyi bizonyos, hogy megakad rajta a szemetek, feltűnik, hogy a másik így van összerakva. Sőt, ha egyedül éltek, saját magatokkal, akkor is találtok majd olyan viselkedésmintázatot, ami újra és újra előjön.
Nem csoda hát, ha egy idő múlva az agyatokra megy a másik. Megkérdeztem több ismerősömet, ők mit tartanak idegesítő nyavalyának, mi az, amin már nevettek is, mérgelődtek is, ha eszükbe jutott.
„Csak azonos színű csipesszel tudom felrakni a szárítóra a ruhákat”
Hanna például csak úgy tud teregetni, ha ugyanolyan csipesszel teszi fel a ruhákat. „Ha az egyik ruhára nem jut ugyanolyan kettő csipesz, akkor addig keresek, míg nem találok, vagy csak egy csipeszt használok. Nem örülök ennek, mert megnehezíti, lelassítja a teregetést, amit egyébként sem szeretek.”
„Csak feszes lepedőn tudok aludni”
Alinda párján kuncog esténként, amikor lefekvéshez készülődnek. „A párom képtelen ráncos lepedőn aludni, így addig nem fekszik le, míg feszesre nem simítja. Ehhez gyakran engem is felállít az ágyról, aminek akkor nem örülök, ha már félálomban vagyok.”
„Falra mászok attól, ha utcai ruhában ülnek az ágyra”
Emcsinek is van egy kattanása nem rendmániás csajként: „Gyűlölöm, hogy ha az egyébként rendmániás pasim leül FARMERBAN a bevetett ágy szélére.” Itt elárulja nektek, miért!l
„Halálpontosan hajtogatom össze a ruhákat”
Lillánál szentírás, hogy a ruhák miliméternyi pontossággal legyenek összehajtva és egymásra rakva. „Ez nem tűnik annyira szörnyűnek elsőre, pedig rengeteg pluszmunkát ad. Ha azt látom, hogy a gyerekemnek vagy a férjemnek nincs rendben a szekrénye, akkor képes vagyok az egészet újrahajtogatni. Fárasztó.”
Nektek milyen rigolyáitok vannak?