Tudom, már a csapból is az folyik, hogy milyen rossz egy elnyomó párkapcsolatban élni, de nem érdekel. Ez ugyanis pont azon témák közé tartozik, amikről nem lehet eleget beszélni. Mert fontos, mert jó, ha a sok cikk, üzenet közül egy eléri azt, aki érintett benne. Néha csak ennyi kell ahhoz, hogy valaki lépjen.

A Your Tango szerzője például a saját történetét osztotta meg az olvasókkal. Visszaemlékezett ugyanis arra, hányszor kérdezték meg tőle azt, hogy miért megy vissza egy olyan férfihez, aki nem szereti őt úgy, ahogyan kellene.
Mindig mondtam nekik, hogy azért, mert majd megváltozik, mert szeretem őt, de mindig süket fülekre találtam. Jogosan, hiszen nem őket győzködtem ezzel, hanem magamat.
Így utólag már tudja, nehéz elismerni, hogy egy személy, akit szerettek, nem viszonozza úgy, ahogy kellene. Hosszú út volt számára, míg bölcs, érett nővé vált, de megosztott olvasóival hat fontos tanulságot, amit a célban örökre megértett.
1. Elfelejtette az önbecsülését
Ha valaki elveszíti az önbecsülését, akkor egyre nehezebben határozza meg, hol van a határ a jó és a rossz között. Hogy mi az egészséges, és mi nem az. Egy rosszul megválasztott párkapcsolatban, ha valaki kihasználja a kedvességeteket és a nagylelkűségeteket, könnyen mérgező helyzetben találhatjátok magatokat. Könnyű elfelejteni ilyenkor, hogy egy kapcsolat az adok-kapok egyensúlyáról szól, nem az egyoldalú hatalomgyakorlásról.
2. A szívével, nem a fejével gondolkodott
Egy mérgező kapcsolatban az elnyomó fél szabályozza az érzelmeket. Folyamatos drámát generál, ami függőséget alakít ki, hiszen figyelemmegvonással büntet. Az áldozat úgy érzi, hogy a negatív töltetű figyelem is jobb, mint az, ha egyáltalán nem figyel rá a másik. Noha ésszel tudjátok, hogy ez nem jó, a szeretet, a szerelem, a szívetek meggyőz titeket az ellenkezőjéről, főleg a rózsaszín ködös szakaszban. Belegondoltatok már, hogy ezzel engedélyezitek, hogy a szeretetért bántsanak titeket?
3. Feleslegesen reménykedett, hogy változni fog
Az sem segít, hogy reménykedtek abban, a másik majd változni fog. Nem, nem fog. Egy jó kapcsolat virágzik és megújul, nem a reménykedésről szól.
4. A lezárás luxus
Sokan arra várnak, hogy történjen valami, ami elég indokot szolgáltat arra, hogy kilépjenek a kapcsolatból, de ezt a lezárást a bántalmazó fél nem adja meg. Sohasem. A rossz időszak után mindig jön jobb, ami begyógyítja a sebeket és táplálja a reményt. A lezárás egy luxus. A lezárás egy választás, amit nektek kell meghoznotok, nem a másik félnek kell elérnie.
5. Először magatokat kell szeretnetek
Igen, szereted őt, ez világos, de ti mennyire szeretitek magatokat? Ugyanis, ha tényleg szeretitek saját magatokat, akkor megteszitek azt, hogy eltávolítjátok a környezetetekből a mérgező embereket. Véglegesen.
6. A megszokásból nehéz kilépni
Nehéz elengedni valakit, akit már elég jól ismertek, még ha rossz is vele élni. A bántalmazás ciklusai alattomosan épülnek egymásra, a rossz időszakokat kedveskedés követi, könnyű beleragadni ebbe az életmódba. A fájdalom ellenőrizhető, kiszámítható elemmé válik, amivel lehet sakkozni, fel lehet rá készülni. Az ismeretlen dolgok, egy új kapcsolat, a szakítás utáni létezés kiszámíthatatlan és ijesztő.
De azt írja, fontos tudni, hogy emellett az irányítást is a saját kezetekbe vehetitek. Eldönthetitek, mi történjen, és sokkal több boldog időszakotok lehet, mint egy olyan partner mellett, aki egyáltalán nem partner. Megérdemlitek, hogy boldog, kiegyensúlyozott párkapcsolatotok és életetek legyen. Mással.
Ne féljetek ugrani!