Léteznek más bolygók is, nem csak a miénk. De a miénken a bolygón belül is több kisbolygóval találkozhatunk. Nem, ez most nem amolyan „kis herceges” sztori lesz. Nem kell hogy magunkévá tegyük ezeket a planétákat, hiszen akkor megszelídítenénk, így ezek a csillagok már nem is lennének annyira mások, mint az, amin valójában élünk.
Néha szükségünk van arra, hogy elmenjünk egy-egy ilyen kisbolygóra, hogy átértékeljük a dolgainkat, életünket, hogy lássuk, hogyan élnek mások. Vagy legalábbis szükségünk lenne rá, még ha nem is vagyunk ennek tudatában.
Nekem például van egy ilyen kisbolygóm, és mióta – évekkel ezelőtt – ott jártam, újra és újra vágyom arra, hogy legalább egyszer egy évben meglátogassam, és csak mi legyünk – kettecskén.
Na jó meg pár barát és családtag, de rajtunk kívül szinte senki. Csak mi meg a természet.
Erdély, az igazi szerelem
Szabadság, és a kötöttségek levetkőzése
Sok helyen se wifi, se térerő, de még tévé sincs. Persze ezzel a mondattal valószínűleg inkább elüldözlek benneteket erről a helyről, miközben, higgyétek el, semmi szükségetek arra, hogy egyfolytában nyomkodjátok a telefonotokat. Talán közhelyes a téma, de ez így van.
Én amúgy sem vagyok egy amolyan „posztolós, szelfizős” fajta, mégis azt éreztem a telefonom nélkül, hogy szabad vagyok. Semmihez sem vagyok kötve – ami elsőre nem tudatosul bennetek, csak amikor egy ilyen út után visszakerültök a hétköznapokba.
Utazás, szabadság, önismeret – interjú a Wanderlust bloggerével
„Komjáti Viktória már nem számolja, hány országban volt, de megjárta stoppal Izlandot, Marokkót, Grúziát, és beköszöntött már pár nyugat- és dél-európai országba is. Utazós blogja azért annyiban különlegesebb kicsit a többinél, hogy lelke van. Az ember nemcsak azt kapja az olvasott sorokkal, hogy milyen szép a világ, hanem azt is, hogy milyen hatással van az emberre.”
Minden lelassul és szükségét veszti
Nem számít, mit vesztek fel, vagy hogy sminkelitek-e magatokat. Itt a hegyek között ezekre semmi szükségetek nincs, így újabb láncokat dobtok le magatokról. Mi még hajszárítót se vittünk magunkkal, pedig november környékén (is) töltöttünk ott időt. Inkább fát vágtunk, begyújtottunk a kandallóba, és barátnőmmel a pattogó tűz mellett szárítottuk a hajunkat, miközben jókat beszélgettünk.
Újabb ízeket fedeztek fel
Helyi alapanyagokból főztünk, a helyiektől pedig ellestük, miket esznek, majd elkészítettük őket otthon. Ha ott jártok, ti is keressétek fel a helyi pisztrángneveldét – és készítsétek el a halat a szállásotokon. Süssetek boronatárcsán, és bográcsozzatok – ne csak nyáron, akár télen is.
Új ízekkel, egyszerű, de nagyszerű ételekkel – na meg italokkal – találkozhattok itt.
Az erdélyi kenyérből pedig tárazzatok be a hazaútra, egy 5 kilós kenyér nemhogy sokáig kitart, de napokkal később is tökéletes marad – már ezért megéri elmenni.
Készítsetek töltött káposztát erdélyi módra!
„Az erdélyi töltött káposztába kerül csombor is, vagyis borsikafű. Ezt a fűszert előszeretettel használják Erdélyben, nagyon kellemes ízű zöldfűszer, érdemes gyakrabban használni, mint amúgy tesszük. A kiadós, tartalmas ételt könnyíti és frissíti a kapor – ez szintén az erdélyi készítési mód sajátja.”
A teljes cikket és a receptet itt találjátok.
Kiránduljatok!
A Madarasi-Hargitán rengeteg látnivaló van, ha ott jártok ne hagyjátok ki a hegycsúcsot. Nem könnyű megmászni, de olyan vidék tárul elétek a hegytetőről, amit nem felejtetek el egyhamar. Állítólag lehet itt találkozni medvékkel is, amitől mi kicsit be is paráztunk, ezért elképesztő hangoskodásba kezdtünk már a túránk elején – így minket szerencsére elkerültek.
Ivóban a vadaspark akkora élmény, mint egy gyerek első karácsonya. Itt egy csapat szarvassal sétálhattok kilométereken át – persze csak ha szimpatikusak vagytok nekik, és ha összebarátkoztok…
…ilyenkor úgy ugrálnak körbe titeket, mint egy csapat kölyökkutya.
A Gyilkos-tó és a Békás-szoros szintén kötelező túra, ha erre jártok! A tó egy természeti ritkaság, a vöröses színű víztükörből fatörzscsonkok sokasága meredezik, amitől az egész táj nagyon rejtélyesnek tűnik, mintha csak valami filmbe csöppentetek volna.
Nehéz elmondani azt, amit akkor és ott érzünk, de hogy nem a saját megszokott bolygónkon létezünk ilyenkor, abban 100%-osan biztosak vagyunk! Kicsit visszamegyünk a múltba, kicsit kiszakadunk a megszokott hétköznapokból, kicsit elgondolkodunk, mennyi felesleges dologra költünk pénzt, töltünk időt és energiát, miközben lehetne egyszerűbben és sokkal gazdagabban is élni.
