Az élet néha fárasztó tud lenni. Ilyenkor pedig nincs más hátra, mint felvenni a pizsinket, hozni valami finom ételt és Tom és Jerryt nézni, ameddig kipihentebbnek nem érezzük magunkat. Igen ám, de hiába érezzük a zsigereinkben, hogy ez jó hatással van a mentális egészségünkre, valaki mindig rossz szemmel néz ránk, mondván, hogy lusták vagyunk. Felmerül a kérdés: tényleg olyan nagy baj egy kis lustálkodás?
Ha ti is szerettek néha lustálkodni, jó hírem van számotokra: új szövetségesetek van, méghozzá egy harvardi tudós, aki szerint ez nemcsak hatékony, hanem egészséges is! Egy biológusról van szó, Daniel Liebermanról, aki érdekes teóriát alkotott a lustálkodással kapcsolatban.
A teória a mozgásból indul ki: az emberi test tökéletesen alkalmas a testmozgásra, ugyanis rövidebbek a lábujjaink és le tudjuk magunkat hűteni az izzadással, az őseink tudták, hogy csak annyit kell mozogniuk, amennyi a fenntartásunkhoz szükséges. Amikor megvoltak a vadászattal, takarmányozással és elmenekültek minden veszélyes állat elől, megpihentek, hogy energiát tartalékoljanak a reprodukcióra és a túlélésre. Éppen ezért minden extra fizikai mozgás felelőtlenség lett volna – írja Lieberman a Harvard magazinban.
A harvardi biológus úgy gondolja, hogy ez a képlet napjainkra is igaz: a lustálkodás szükséges dolog, ugyanis ilyenkor spórolunk energiát a fontosabb teendőkre.
Szóval legközelebb, ha valaki ferde szemmel néz rátok a lustálkodás miatt, mondjátok, hogy csak az ösztöneitekre hallgattok!
