Néha úgy érzem, több én viaskodik bennem. Az egyik egy faházban lakna egy tó mellett, a másik egy üvegpanorámás felhőkarcolóban, de van még egy, aki egy letisztult helyre költözne, olyanba, ahol a zen is szívesen megpihenne.
Hogy milyen az a hely, ahol a zen szívesen lakna? Szerintem kicsit színtelen, hogy önmagam tudjak lenni benne, ne befolyásoljon semmi. A fekete-fehér lakások pont ilyenek. Az ember azt hinné, hogy színek nélkül nem lehet élni, és ez az öltözködésben valahol tényleg így van. Kivétel persze akad, ott a kis fekete, amire minden helyzetben számíthattok. Ám mégis, színek nélkül öltözködni olyan, mintha vitaminhiányosan étkeznétek. De ez a fekete-fehér lakásokra valahogyan nem érvényes. Annál inkább pihentetik a tekintetet, nyugtatják a lelket, és kissé hűvös csókot lehelnek a felhevült homlokokra. Nézzétek csak a képeket, és érezzétek!
Ti bevackolódnátok?
