Manapság már kevés a „né”, sokan megtartják a leánykori nevüket vagy éppen kötőjellel veszik fel a férjük vezetéknevét. Ezúttal feleségekkel beszélgettem a nagy névkérdésről.
Sose szerettem volna elhagyni a saját vezetéknevemet, hiszen a születésem előtt néhány héttel anyukám olyan szépen kitalálta ezt a dallamos, sok-sok L betűt tartalmazó nevet: Séllei Lilla. Talán mert jól csengő, később táskákat is ezen a néven kezdtem el készíteni, és írni is ezen a néven írtam, így lett pár plusz indok arra, miért is nem akarom lecserélni.
Házassági névjog
A feleség a házasságkötés után:
– kizárólag a saját teljes nevét viseli (Nagy Judit)
– a férje teljes nevét viseli a házasságra utaló toldással (Kiss Gézáné)
– a férje teljes nevét viseli házasságra utaló toldással, amihez a saját teljes nevét hozzákapcsolja (Kiss Gézáné Nagy Judit)
– a férje családnevét viseli a házasságra utaló toldással és ehhez a saját teljes nevét hozzákapcsolja (Kissné Nagy Judit)
– a férje családnevéhez hozzákapcsolja a saját keresztnevét (Kiss Judit)
A férj a házasságkötés után:
– kizárólag a saját teljes nevét viseli (Kiss Géza)
– a feleség családnevéhez hozzákapcsolja a saját keresztnevét (Nagy Géza)
A férj és a feleség a házasságkötés után:
– családneveiket összekapcsolhatják hozzátéve saját keresztnevüket (Nagy-Kiss Judit, Kiss-Nagy Judit, Nagy-Kiss Géza, Kiss-Nagy Géza)
Az első házasságom előtt is maximum az jöhetett volna szóba, hogy kötőjellel felveszem a férjem nevét, de aztán ezt hamar elvetettem, akkor ott lett volna a macera az összes igazolvány újracsináltatásával. Ildikó, az első megszólaló, viccesre vette a figurát, és a praktikumokat is szem előtt tartotta:
Azért vettem fel, mert úgyis pont lejárt a személyim… És persze azért is, mert büszke vagyok, hogy a férjem felesége vagyok, és ezt ily módon világgá kiálthatom!
Egy család – sok különböző vezetéknév
Bár én nem változtattam nevet, de gyerekünk dupla vezetéknevet kapott, mindkettőnkét kötőjellel. (Erről egyébként már az anyakönyvezetőhöz való bejelentkezéskor nyilatkozni kell a házasság előtt.) Aztán amikor másodjára házasodtam, azért sem akartam felvenni a férjem nevét kötőjellel, mert nem akartam volna, hogy mindannyiunk nevében legyen hasonlóság, kivéve az előző házasságomból született fiamat. Így mindenki megtartotta a saját nevét, a kislányunk is dupla vezetéknevet kapott, így esett, hogy négyfős családunkban senkinek nincs azonos családneve, mindenkit másképpen hívnak.
Mókás, főleg, amikor most a költözéskor az új postaládánkra gyártottam a feliratot, jó nagy matrica kellett, hogy mindenkinek a neve ráférjen.
Ildikó, aki kötőjellel vette fel a férje nevét, gondolt rá, hogy kislánya is kaphatna dupla vezetéknevet: „Mivel a Jázmin név is az én ötletem, hiszen nagy vágyam volt, ezért gondoltam, engedek, és a dupla vezetéknevet nem erőltettem.”
Barbara és Ancsa ugyanazt a véleményt osztják, egyikükben sem merült fel a dupla vezetéknév, vagy inkább mondjuk azt, egyértelmű volt, hogy a gyerekek az apjuk vezetéknevét kapják. Míg Ancsa kötőjellel viseli a férje nevét, addig Barbara megtartotta a lánykorit: „A sajátomat mindenképp meg akartam tartani, így a kettő együtt már nem illett össze. Egyáltalán nem volt ebből semmi gond vagy sértődés. Egyedül a szülők jegyezték meg, hogy ez ma trendi, hogy nem vesszük fel a férjünk nevét.”
Az elnyomás felsőfoka
„Szinte nincs olyan korombéli ismerősöm, aki 'né'-vel vette volna fel a férje nevét. A 'né' szócska bármilyen formában, ha megjelenik nekem olyan asszonyos, kicsit ódivatú. Nem én vagyok…” – fogalmazza meg a korosztály gondolkodását nagyszerűen Zsuzsi, és hozzáteszi, hogy a Gézáné, Jánosné stb. szerinte a totális elnyomás jele:
Hova lettem én? Szerintem ez a leggázabb. Ez tipikusan az a szitu, amikor engem már mindenki csak Zsuzsikának hív és a férjem árnyékában élek.
Férfiak és a névváltoztatás? Valószínűleg soha!
Na, de mi a helyzet a férfiakkal? Elvileg ők is felvehetnék a feleségük nevét, de ez a legtöbbször fel sem merül, ahogyan ezt Zsuzsi is mondja: „Nem került szóba, hogy ő vegye fel az én nevem. Ahhoz egy kicsit konzervatívak vagyunk. Az nekem olyan, mint amikor apa megy gyesre, anya meg karrierista. Ezek sem mi vagyunk.”
Bennem felmerült az első férjemnél, hogy vegyük fel mindketten a másik vezetéknevét, kötőjellel. Mondanom se kell, nemhogy falakba ütköztem, de teljes éretlenséggel találkoztam. A legtöbb férfi még csak gondolati szinten sem jut el oda, hogy esetleg ők változtassanak nevet. Na, de ez már egy másik cikk témája lenne, és férjeket vagy vőlegényeket kellene megkérdezni a miértekről!
Ti mit gondoltok?
