Jen, aki négy gyermek – köztük egy tizenéves lány – édesanyja és a BlogHer szerzője, először ugyanúgy gondolkodott a telefonokkal kapcsolatban, mint az én szüleim. Bár ma már sokkal többet tud egy mobil, mint a kétezres évek elején, mégis várt a megfelelő időre, amikor lánya ténylegesen „felnő” egy okostelefon használatához. Végül a lehető legjobb időben vásárolta meg gyermekének a kütyüt, ami által, hihetetlen módon, sokkal szorosabb lett a kapcsolatuk is.

Minden egy egyszerű üzenettel kezdődött, amit lányától kapott: „Mérges vagyok.” Erre Jen visszakérdezett, és a lánya elmesélte a problémáját. Így az édesanya lehetőséget kapott arra, hogy megírja tinilányának, mennyire szereti, és megkérdezte, miben tud segíteni neki. A válasz csak annyi volt, hogy majd otthon beszélnek. Ezek az üzenetváltások így zajlanak hónapok óta.

Forrás:

pexels.com

Az ilyen beszélgetések hiányoztak korábban. Négy gyermekből elsőszülöttként hosszú idő kivárni, mire rá kerül a sor a kisebb testvérek után, és ritka az a pillanat, amikor nem zavar bele egy tesó sem a párbeszédekbe. Amióta a kislány megkapta a telefonját, sokkal könnyebben megy a kommunikáció anya és lánya között.

Korábban féltem, mi lesz, ha lesz mobilja, ma pedig úgy érzem, hogy sokkal könnyebben és szabadabban kommunikálunk.

Persze igyekeznek nem elszakadni a személyes beszélgetésektől, sokszor van, hogy a kisebb testvérek lefektetése után késő estig dumálnak. A változás, amit valójában a telefon hozott, hogy mostantól folyamatosan fut egy beszélgetés kettőjük közt, néha ötperces, néha órákon át tartó szünetekkel, minden fontos és kevésbé fontos dologról, ami épp eszükbe jut.

Elősegíti a beszélgetéseket a lányommal, amikre talán nem is került volna sor, ha nem tudnánk leírni egymásnak.

Anyának és tinilánynak lenni más. Nem rossz, csak más. A tiniknek már nem kell hogy fogjuk a kezüket, de még mindig szükségük van az anyukájukra, amit kimondani ijesztő és nehéz. Már nem gyerek, de még nem is felnőtt, ez egy köztes állapot.

Lehet, hogy nem mindig ír, de amikor és ahol épp szüksége van rám, én ott leszek. Akkor is, ha csak egy szív alakú hangulatjel az üzenet, amit küldött nekem.