Mindannyian tudjuk, mi zajlik egy gyorsétteremben. Fáradt, fiatal dolgozók, monoton robotmunka, állandó sorban állás és hirtelen távozás. A vendéglátás ezeken a helyeken egyenlő a nullával. Elmondjuk, melyiket szeretnénk, válaszolunk három kérdésre, elvesszük a tálcánkat és továbbállunk szó nélkül. Elfogadott, elvégre nem bájcsevegni járunk oda, hanem minél előbb elhallgattatni azt a bizonyos korgást. De mi van azokkal, akiknek nem megy minden ilyen egyszerűen?
Egy tajvani férfi esete pontosan ilyen. Testi fogyatékossága miatt korlátozott a mozgása és a beszéde. A legtöbb esetben valószínűleg semmibe veszik a problémáját a kiszolgálók, de az egyik tajvani McDonald’s dolgozója bebizonyította, hogy van még emberség a Földön.
A férfi nemcsak kiszolgálta az elé álló sérült embertársát, hanem a kikért vacsoráját is segített neki megenni. Leült vele szembe a kiválasztott asztalhoz, majd falatonként, türelemmel adta szájába az ételt. A szerény 19 éves eladó csak ennyit válaszolt a történet kapcsán:
A vendégek a barátaink. Csak azt tettem, amit tennem kellett.
Ez pedig egy olyan történet, ami nemcsak megerősíti az emberségbe vetett hitünket, hanem nagyon sokat tanulhatunk is belőle. Segíteni lehet és kell is, ha módunkban áll!