Egyéb kategória

Egy réteg, ami itthon nem meri megmutatni magát – avagy a női gamerek igenis köztünk járnak

Ha valamiért hálás vagyok a sorsnak, akkor az a kor, amibe születtem. Elégedettséggel tölt el, hogy azt látom, egy-egy nőnek sikerül áttörnie az üvegplafont, hogy folyamatosan megdőlnek a hozzánk fűződő tabuk és a velünk kapcsolatos sztereotípiák. Örülök, hogy egyre több olyan területen vetjük meg a lábunkat, ahol évtizedekkel korábban ez elképzelhetetlen lett volna.

vous - 2016.02.24.
Egy réteg, ami itthon nem meri megmutatni magát – avagy a női gamerek igenis köztünk járnak

Viszont van egy terep – igaz, nemcsak egy, hanem sok –, amit még mindig férfiak uralta területnek gondolunk. Ez a gamerek világa, ahol a nő ritka, mint a fehér holló, igaz? Maximum a fejekben…

Egy brit felmérésből ugyanis kiderült, hogy a videojátékokkal játszó nők aránya pár évvel ezelőtt átlépte az 50%-ot, és ez az arány folyamatosan növekszik! Ez a százalékos adat mégis becsapós. Hogy hol a trükk? Elmagyarázom.

Ma már nem kell több tíz- vagy százezres nagyságrendű összeget kifizetni ahhoz, hogy valaki online játékokkal játszhasson. Nemcsak az Xbox és a Playstation lehet a játék platformja – hanem az okostelefon is.

A felmérés készítői pedig olyan mobilos játékokat is belevettek a kutatásba, mint az Angry Birds vagy a 2048. Jó, tény, végül is ezek is online játékok, de azért nem ezek jutnak eszünkbe, ha gamerekre gondolunk.

Amikor alsó tagozatos voltam az általános iskolában, három kedvenc elfoglaltságom volt: az aerobikórák, a rajzolás és a Mortal Kombat.

(Egyébként ha randizásról van szó, azok a srácok, akik Kombat helyett Combatot írnak, nálam azonnal kiesnek, pedig kikopott a játék az életemből.) A játékkal egy nálam valamivel idősebb fiúbarátom révén ismerkedtem meg és arra a délutánra, amit vendégségben töltöttem náluk, teljesen be is szívott.

Hogy én mit szerettem benne? Mi fogott meg? Nem tudom megmondani. Egyszerűen élveztem és kész. Épp ezért azt gondolom, felesleges túlmisztifikálni azt, ha egy lány kontrollert ragad és online játékokkal játszik.

Miért lesz egy lányból gamer? Szerintem nem kell okokat keresni, vagy megmagyarázni a jelenséget valamilyen mélyebben húzódó társadalmi jelenséggel. Vannak, akik szeretnek játszani – és ez független attól, hogy valaki nő vagy férfi.

Amikor megpróbáltam eljutni a hazai gamerszcéna női tagjaihoz, mégis falakba ütköztem. Minden Xbox-tulajdonos férfiismerősöm azon a véleményen volt, hogy ma már teljesen természetes, hogy ez a közösség tele van csajokkal – neveket, ismerősöket mégsem tudott mondani senki…

A közösségi médiában, főként Instagramon gamerként villogó lányok nagy részét a valódi játékos közeg inkább pózernek tartja – azaz olyan embernek, aki csak divatból vesz a kezébe kontrollert. Az önmagukat komoly gamernek tartó nők nem hencegnek szívesen a hobbijukkal – épp az őket érő kritika és az állandó sztereotípiák miatt.

A lánygamerek ritkán vállalják fel önmagukat és alig jelennek meg például ilyen témájú bulikban.

„Mi olyan táborokat szervezünk, ahol a közeg abszolút nem szexistán állna ehhez a témához – a srácokon kívül viszont a lányok nem nagyon jönnek el” – mondja Branyiczky-Stamm Adrienn, az Otherworld Élménymagazin tulajdonosa, aki többek közt gamereknek szóló táborokat is szervez.

„Ezek a bulik egyáltalán nem azok a 'demonizált kocka partik', mint aminek szeretik őket elképzelni. Mégis minden gamerbulin fiútúltengés van egy teljesen hülye, berögzült gondolatmenet miatt. Nem tudom, mit tehetnénk, hogy mozgósítsuk a csajokat… pedig vannak nők ezen a terepen bőven.”

Adri maga is szeret játszani, van egy átfogó tudása a játékvilágról. Mint mondja, nő létére például nem a Sims a kedvenc játéka. Egy XboxONE, egy Xbox360 és egy PS2 boldog tulajdonosa. Utóbbi stílusosan limitált szériás, pink színben az övé – teszi hozzá kellő öniróniával.

Forrás:
Pexels

Adri nemrég az oldalhoz kapcsolódó videókban is szerepelt, és tervei szerint ez a jövőben egyre többször lesz így. Ennek mi, lányok csak örülhetünk, hiszen a YouTube-on még mindig a férfiak uralják a terepet, ha gamer-vlogokról van szó.

Mert az a réteg, amelyik egyelőre itthon még nem meri megmutatni magát igenis létezik. Ahogy a velük kapcsolatos sztereotípiák is. Pedig nem barlangban élnek. Nem az űrből jöttek. Igenis van életük. És nem, nem néznek ki gamernek – mert nincs olyan, hogy valaki gamernek néz ki. Egyszerűen csak olyan hobbiban találták meg önmagukat, amit sokan még csak nem is ismerünk.

Ajánlott cikkek