A komoly kapcsolatra néha vágyunk, néha nem. Van, hogy szinglinek lenni amúgy jó, ilyen vagyok én is, mert sokszor úgy vagyok vele: minek próbálkozni és szenvedni? Új pasit megismerni meg elölről kezdeni mindent… Ha visszagondolok az elmúlt évekre, határozottan kijelenthetem, hogy sok olyan pasival randiztam, akiket a mai napig sem tudok hová rakni.
Túl válogatósak vagyunk? Nem jó nekünk semmi? Szerintem nem, csak mindannyian keressük az igazit. Mindenkinek van valahol egy David Beckhamje, csak ahhoz, hogy megismerjük, előbb kísérleteznünk kell, és rá kell jönnünk, mire vágyunk. De a rövid vagy rossz kapcsolatok miatt nem kell aggódnotok, vannak olyan pasik, akikkel mindannyiunkat összehoz az élet.
A helyes, de unalmas
Annyira szép a szeme, annyira nagyon Brad Pitt, csak olyan kár, hogy nem elég izgalmas. A humorról meg inkább ne is beszéljünk… Másról sem beszél, csak olyan unalmas dolgokról, mint amilyenek a kötelező iskolai ünnepségek voltak a gimiben…
A mindent jobban tudó
Nincs azzal gond, ha egy pasi kicsit okosabb, mint a barátnője, csak azzal, ha úgy próbál felülkerekedni a másikon, hogy állandóan okoskodik, magyaráz, mindent jobban tud mindenkinél. Mondanom sem kell, ebből következik az, hogy az idegesítő okoskodás hamarosan állandó vitákba csap át.
Az önimádó
Aki elmegy randizni veletek, és egyszerűen látszik rajta, hogy mennyire el-van-szállva-magától, és az a tipikus pasi, aki a tinifilmekben a suli legjobb csajának a suli legjobb pasija. Aki másról sem áradozik, csak hogy mennyire szereti saját magát meg a tükörképét, meg az „izmait”, meg úgy nagyjából mindent, ami vele kapcsolatos.
A belétek habarodott
Találkoztok, és már be akar mutatni titeket az anyjának. A harmadik randitok után már azt hajtogatja, így meg úgy szeret (??) titeket, és ha nem beszéltek fél napig, kiakadva hív fel, hogy milyen rosszulesik neki az, ha nem foglalkoznak vele eleget… Lehet, hogy egy kicsit bizonytalan pasival hozott össze titeket a sors.
A gazdag, de olcsó
Egy percig nem titkolja, milyen sikeres, milyen sok pénze van, és ja, a nadrágja pont annyiba került, mint a ti havi (kéthavi?) fizetésetek összesen. A másik oldalon pedig épp az ellenkezőjét mutatja, felezni akarja veletek a számlát, és fintorog, ha a nagy menüt kéritek a moziban… Hol van itt a lovagiasság?
A kondiőrült
Másról sem tud beszélni, csak az edzésről. Elmentek vacsorázni, kéretlen kiselőadást tart nektek arról, mit és hogyan kéne ennetek, hogy a saláta, amit magatoknak választottatok, igazából hizlal, mert ez meg az van rajta, blablabla… Emellett persze több időt tölt a konditeremben, mint bárhol máshol, és szerelmes, de nem belétek, hanem az izmaiba, na meg a tükörbe.
A játékos
Aki szentül hiszi, okosabb nálatok, és át tud titeket verni. Aki úgy áll a dolgokhoz, hogy rajtatok kívül még hat másik lánnyal beszélget, „lesz, ami lesz” alapon, és „ha nincs ló, végül is jó a szamár is…” Egyszerre több vasat tart a tűzben, és tényleg elhiszi, hogy jól csinálja. Pedig nem. Mit tennénk vele szívünk szerint? Valami ilyesmit:
A sztorizgatós
Mindig. Mindenről. Eszébe. Jut. Egy. Sztori. Ami titeket amúgy kicsit sem érdekel, mert már nyolcszor elmesélte valami kapcsán, meg hát nem is nagyon kérdeztétek. De ő csak mondja, mondja, mondja. Jézus, létezik bármi, ami vele még nem történt meg?! Aztán felmerül bennünk, vajon igaz-e a meséje… Csajok, őszintén… Szerintetek az?
A spontán
Amellett, hogy állandóan késik a randiról, minden ötlete spontán, ami amúgy tök jó, mert mostanában nagyon megy az „élj a mának” dolog, de ezek a pasik még kisfiúk. A tetteiknek nincs következménye, nem tudják, milyen a normális élet, nem ismernek szabályokat és nem tudnak határt szabni maguknak. A pillanatnak élnek, és nem tudnak tervezni hosszú távra, de még másnapra sem. Ha még most sem tudja, mit akar az élettől, lehet, hogy soha nem is fogja.