Legyintettem is évekig a horoszkópokra, ostobaság, mondtam, ha mások előhozakodtak ezzel. Mivel én nem tudtam magamra illeszteni, inkább hárítottam. Hallottam ugyan az aszcendensről, de azt meg úri huncutságnak könyveltem el. Ha a csillagjegyem se stimmel, majd pont az aszcendensem teszi helyre körülöttem a dolgokat.

Nem is olyan régen aztán elkezdett érdekelni a dolog, talán azért, mert néhány hónapja olyan rendezgetős kívánságok ébredtek bennem emberi kapcsolatok, egzisztencia, otthon tekintetében egyaránt. Gondoltam, utánajárok annak is, mi a helyzet ezzel az elhibázott csillagjegy-tulajdonsággal.

Én nem tudtam, mi az aszcendensem, egész egyszerűen azért, mert nem tudtam, PONTOSAN mikor születtem. Írtam róla többször, most csak említés szintjén írom újra: négyéves voltam, amikor kihullottam a családból, édesanyámtól távol kerültem, és nem volt senki, aki ismerte volna a születésem körülményeit, születésem óráját, percét. Nem olyan nagy dolog, más az édesanyját se ismerte soha.

Kiderült azonban, nem titkos az adat, egy kis utánajárással mindenki kiderítheti az időpontot. Elég megkeresnie azt a kórházat vagy egészségügyi intézményt, ahol született. Ez általában azért ismert helyszín.

Én is tudtam, hol születtem. Meg is kerestem a kórház főigazgatóját. Pár nap múlva a kezemben volt a születési kórlapom, amiből egyértelműen kiderült, mikor láttam meg a napvilágot. Azt is, hány kilóval születtem, milyen hosszú voltam, azt is, hogy hányadik várandóssága voltam édesanyámnak.

Kiderült, hogy egészségesen születtem – egész eddig azt gondoltam, koraszülött lehettem. Mindig pici voltam, nem nagyon ment gyerekként a növögetés… Tévedtem. Ép, egészséges újszülött voltam, aki tökéletes időpontban egy egészséges anyuka gyermekeként született. Éppúgy, ahogy az én gyerekeim is születtek.

Németvölgyi Nagy Renáta, a VOUS asztrológusa szerint azonban kifejezetten stimmel a dolog, és a Bika aszcendens sok mindent megmagyaráz velem kapcsolatban.

Például hogy miért ennyire fontos számomra az otthon, a család egysége. Miért imádom ennyire a földet. Miért tudok feszült helyzetben is higgadtan reagálni, ahelyett, hogy „kosszarvra tűzném” azt, aki feltart vagy ellenem dolgozik. Miért ilyen nehéz a múlt feldolgozása, a megbocsátás miért ennyire keserves feladat számomra. Miért jellemző rám párkapcsolatban a féltékenység? És miért nem adom fel könnyen azt a feladatot sem, amin egy Kos a monotónia miatt már rég túllépett volna.

Forrás:

iStock

A napjegyünk utal ugyan a személyiségünkre, az életerőnkre, ez igaz. A temperamentumunkról viszont az aszcendensünk és az I-es ház sokkal többet árul el. Nagyon fontos része a horoszkópunknak, kiindulási pont, amin keresztül kapcsolódunk a külvilághoz, és megmutatja az élethez való viszonyulásunkat. Az aszcendens jegye jelzi, ahogyan reagálunk a külvilág ingereire. Az aszcendens a bennünk lévő mély hajtóerőket és ösztönöket mutatja meg, amelyeket speciális külső ingerek (pl. emberi kapcsolatok) aktivizálnak – avatott be minket az asztrológus. Arcvonásaink is árulkodhatnak az aszcendensünkről.

Ha elmész egy társaságba, általában az aszcendens jegye az, amivel először találkoznak és észrevesznek rajtad mások, nem pedig a napjegyed. Ez egy álarc, ami magad előtt is egészen addig az marad, amíg az ellenpólusával, a vele szemben lévő jeggyel ki nem békülsz, eggyé nem válsz vele. Ezért nagyon jó eszköz az asztrológia, hiszen általa könnyebben ráláthatunk önmagunkra.

A horoszkópunkban van még sok más tényező is, amely befolyásolja a karakterünket, viszont túl komplex ahhoz, hogy külön vizsgáljuk őket. Nem állhatunk ott meg, hogy napjegy és aszcendens, ám a további megértéshez és összefüggésekhez kevés ez a felület. Az asztrológia ennél sokkal összetettebb, mint ahogy az emberi karakter is.