Aztán belenéztek a tükörbe, és akkorát visítotok, hogy beleremeg a ház: nincs többé szexi nő, csak csúf boszorka, főleg, hogy egy nagy PATTANÁS nőtt ki az éjszaka leple alatt az arcotokon. Miért? MIÉRT?! Van még cirka egy órátok készülődni, és nem elég, hogy a mit vegyek fel szindrómával küzdötök, betársult hozzá a mit csináljak a pattanásommal kór is. Ördög és pokol.
NEM NYOMOM KI!
Nagyon jól tudjátok, hogy nem szabad. Ez a lehető legrosszabb dolog, amit tehetnétek magatokkal, főleg indulás előtt, de ehhez minimum lekötözött kéz kell. Beindul a nyugtalan kéz szindrómátok: mindent összefogdostok, miközben mereven nézitek magatokat a tükörben azon a bizonyos ponton, és mint valami igézetet, mormoljátok, hogy ne nyomd ki, ne nyomd ki, ne…
Kijött!
Undi, nem undi, élvezzük. Ezzel egy időben végtelen boldogság járja át a testeteket, csalóka pár pillanat ez, édes önbecsapás, mikor azt hiszitek, ezzel megoldottatok mindent: kijött, eltűnt. Nope.
Kivörösödött fej
Gyönyörű, mondhatom. Most jön az a rész, mikor átcsaptok önvádaskodásba, különféle szép jelzőkkel illetitek magatokat, és tudattalanul jön a felismerés: van rondább arc a pattanásosnál, mégpedig a kinyomkodás utáni arc. Sopánkodtok és ríttok egy sort. Le kell mennie a gyászfolyamatnak, na.
S. O. S. kezelések sora
Mindent bevettek, amiről olvastatok: fogpaszta, arctonik, arcpakolás, jégborogatás – többet én nem ismerek –, de értelmetlen a harc, kétségbeesetten veszitek tudomásul, hogy kész. Ma már nem segít rajtatok semmi, rondák vagytok, és kész. Legalább nincs ma randitok, ugye? Ha igen, akkor jön egy sor sírás-rívás, dühöngés, körbetelefonálás csajoknak, hogy mekkora egy szemét az élet, hogy rátok küldte ezt a leprát! Aztán…
Alapozó 10 rétegben!
Híííí! Ez ám a legdurvább torpedó a sérült bőrnek, de megtesszük: korrektor, még korrektor, alapozó, púder, még egy réteg, pirosító satöbbi. Mindegy, csak a lehető legkevésbé látszódjon! Közben nézegetitek jobbról, balról: Látszik, nem látszik? És fényben? Oldalról? Ahj!
Pöttyből bibircsók
Nem tudtok létezni a pattanásotok nélkül aznap. Biztosak vagytok benne, hogy ha valaki rátok néz, azt látja először. Sőt, titeket nem is lát, csak a ragyát! Alig várjátok, hogy hazameneküljetek, bezárkózzatok, míg elmúlik a pestis. Mert pestis ez ám a javából.
