A Men In Black filmek óta élénken foglalkoztatja a világot, hogy vajon van-e valóságalapja a filmben látottaknak. Tényleg létezne egy olyan titkos kormányszervezet, aminek a tagjai az ufójelenségek körüli hírverést hivatottak elcsendesíteni? Az idegenek valóban léteznek, csak eltitkolják előlünk a létezésüket? Néhány ember szerint mindkét kérdésre igen a válasz – ők azok, akik azt állítják, találkoztak hús-vér sötét zsarukkal...
A Men In Black – Sötét zsaruk című film 1997-ben debütált a mozikban, és miközben viccesen, szórakoztatóan dolgozta fel egy, az idegenek létét eltussolni igyekvő titkos kormányszervezet mindennapjait, rövid időn belül elindultak a találgatások:
Természetes, hogy az emberek fantáziája beindult, viszont ami meglepő lehet, hogy a valódi sötét zsarukról szóló történetek nem '97 után jelentek meg – hanem évtizedekkel korábban.
A beszámolók szerint a fekete öltönyös ügynökök vagy olyanokat látogattak meg, akik azt állították, földönkívülieket láttak, vagy olyanokat, akik az idegenek létével kapcsolatban végeztek kutatásokat.
Az első szemtanú
Harold Dahl 1947 júniusában egy este a Washington állambeli Puget Sound öbölben hajókázott, amikor különös dologra lett figyelmes. Később a dolgot a rendőrségen is jelentette, ahol azt állította, hirtelen hat kis méretű repülő csészealjra lett figyelmes. Nem sokkal ezután Dahl azt állította, az otthonában váratlanul felkereste őt egy fekete öltönyös ügynök, aki arra kérte, ne beszéljen senkinek a látottakról – és egy halálos fenyegetéssel nyomatékosította a kérését.
A második szemtanú
Robert Richardson 1967-ben az Ohio állambeli Toledóban autókázott egy éjjel, amikor hirtelen megjelent az úton egy űrhajó, amivel összeütközött – ám az űrhajó az ütközés pillanatában nyomtalanul eltűnt. Richardson mindössze egy fémdarabot talált az úton, amit haza is vitt a baleset helyszínéről. Pár nappal később két fekete öltönyös férfi kereste fel az otthonában, akik a balesetről faggatták. Nem sokkal később a két férfi újra felbukkant Richardson otthonánál, és a hátramaradt fémdarabot keresték. Amikor a férfi azt mondta, hogy a fémet már elküldte egy laborba vizsgálatra, megfenyegették, hogy bántalmazni fogják a feleségét, ha nem szerzi vissza a bizonyítékot. Ezután a férfi nem látta többé a két ügynököt.
A harmadik szemtanú
Dr. Herbert Hopkins elismert háziorvos volt Old Orchard Beachen, Maine-ben. Hobbiként ufóeseteket tanulmányozott és önálló kutatásokat végzett. 1976. szeptember 11-én éjjel egyedül tartózkodott otthon, amikor megcsörrent a telefonja. Egy férfi hívta, aki úgy mutatkozott be, mint a New Jersey-i ufószervezet képviselője, és megkérdezte, hogy meglátogathatná-e aznap éjjel a doktort, hogy egy ufóesetről beszéljen vele. Hopkins beleegyezett, de amikor egy perccel később az ajtóhoz sétált, hogy felkapcsoljon egy villanyt, meglepetten tapasztalta, hogy a férfi már a lakása ajtajában áll.
Hopkins két évvel később az NBC rádióban egy interjúban mesélte el részletesen az esetet. Akkor azt mondta:
„Még ha az utcából vagy a szomszéd házból is telefonált, akkor sem érhetett volna a házunkhoz annyi idő alatt, amíg én felkapcsoltam számára a villanyt. Gondosan szabott fekete öltönyt viselt fekete cipővel, fekete zoknival, fehér inggel, fekete nyakkendővel és egy fekete keménykalappal. Amikor beljebb jött, és leült, levette a kalapot.
Kopasz volt, még szemöldöke és szempillája sem volt. Úgy nézett ki, mint egy tojás. Olyan volt, mintha sima, műanyag bőre lett volna, mint egy babának, kivéve, hogy hullafehér volt.
(…) Az ajka ragyogó rubinvörös volt, és kifejezéstelen, monoton hangon beszélt. (…) Tökéletesen mozdulatlanul ült, és szürke velúrkesztyűt viselt. Szórakozottan megtörölte a száját a kesztyű kézfeji oldalával, és amikor a kezét letette, a kesztyű fényes vörös volt, és a piros a száján elmaszatolódott, ezért tudtam, hogy rúzs volt rajta. Akkor láttam, hogy a szája egy tökéletesen egyenes rés volt. Úgy tűnt, hogy nem olyan volt, amit mi ajkaknak neveznénk, így a rúzs csak megtévesztésként került rá – a szája olyan volt, mint egy hasbeszélő bábué.”
A férfi arra szólította fel Hopkinst, hogy semmisítse meg a teljes kutatási anyagát, majd távozott.
A negyedik és az ötödik szemtanú
A New Jersey-i Jack Robinson ufókutató és a felesége, Mary is azt állította, hosszú időn keresztül terrorizálta őket egy fekete öltönyös alak, aki az otthonuk közelében, az utca túloldaláról bámulta a lakást napokon keresztül. Ennél több nem történt, de a dolgot a házaspár egyik barátja titokban megörökítette a kamerájával.
A hatodik szemtanú – aki egyébként Dan Aykroyd
…és aki elméletileg nem bolond. A színész 2002-ben egy Out There (magyarul Odakint – a szerk.) című műsort értékesített az egyik sci-fi tematikájú amerikai csatornának. A műsor főként az ufók létezését boncolgatta volna szemtanúk és kutatók megszólaltatásával. Egy alkalommal két felvétel között Dan kilépett a stúdióból, hogy elszívjon egy cigit, amikor arra lett figyelmes, hogy az út túloldalán egy fekete autó mellett álló fekete öltönyös férfi bámulja őt fenyegetően. Amikor a színész egy pillanatra félrenézett, hogy elnyomja a cigarettáját, az autó és a férfi nyomtalanul eltűnt. Az eset után két órával a producer magyarázat nélkül leállította a forgatást, és azt mondta, a felvett anyag sosem kerülhet nyilvánosságra.
A hetedik és a nyolcadik szemtanú
2008-ban egy, a Niagara Fallsnál elhelyezkedő hotel vezetője, Shane Sovar állította, hogy repülő csészealjakat látott az égen. Az eset után pár héttel két fekete öltönyös férfi látogatta meg a hotelt, de mivel Shane Sovar épp nem tartózkodott ott, csak a személyzetnek tettek fel pár kérdést, majd távoztak. A szemtanúk egybehangzóan azt állították, hogy a két férfi meglepően magas, hullafehér és kifejezéstelen arcú volt. Egy alkalmazott, aki személyesen is beszélt velük, azt állította, a férfiak arca teljesen csupasz volt, nem volt sem szemöldökük, sem szempilláik. A két férfi érkezését a biztonsági kamerák is rögzítették.
Internetes hoax vagy eltitkolt valóság?
Hogy a fent leírtaknak mennyi valóságalapja van, azt valószínűleg sosem tudhatjuk meg. Az biztos, hogy
az összeesküvés-elméletek és a netes hoaxok virágkorát éljük, amikor a történetek egy-egy homályos részét könnyen kiegészíti a fantázia.
Ha létezik is a sötét zsarukhoz hasonló titkos szervezet, vajon tényleg olyan embereket alkalmaznának, akik kifejezetten feltűnőek? Biztos, hogy élettelen, gumiszerű arcú droidokkal harcolnának a titkok kikerülése ellen?
