A tudósok mindenfelé, így a budapesti Műegyetemen is kísérletekbe kezdtek a Röntgen-sugarakkal – köztük dr. Klupathy Jenő is, akinek az első magyar röntgenfelvételeket köszönhetjük. A Vasárnapi Újság részletesen beszámolt a magyar fizikus előadásáról és kivételes képeit is közölte.
Wilhelm Conrad Röntgen 1895 végén fedezte fel a rejtélyes X-sugarakat – a sugárzást, amely számos tárgyon áthatolt, így az emberi testrészeken is. Az első röntgenképet december második felében készítette el a Würzburgi Egyetemen – felesége, Anna Bertha Ludwig bal kezéről. Korszakalkotó felfedezéséről – amelyért elsőként vehette át 1901-ben a fizikai Nobel-díjat – közleményben számolt be, amely 1896 elején jelent meg.
1896. január 17-én zsúfolásig megtelt a budapesti Műegyetem fizikai intézetének terme: a kiváló tudósok, egyetemi tanárok, arisztokraták, hölgyek és urak azoknak a kísérleteknek az eredményeit kívánták látni, amelyeket Röntgen világhírű felfedezése alapján itthon is sikerült elérni. Dr. Klupathy Jenő (a vetítőgépekben alkalmazható ívlámpa, később a hangvezérelt elektromos távkapcsolás feltalálója) közel kétórás előadást tartott „a nevezetes találmányról, elmondva annak előzményeit, ismertetve az idevonatkozó fizikai törvényeket, közben-közben pompásabbnál pompásabb mutatványokkal téve még érdekesebbé előadását. […] Különben megemlítendő, hogy a fiatal magyar tanár, b. Eötvös Loránd támogatásával, mindjárt a fölfedezés első hézagos hírére hozzáfogott kísérleteihez, melyek neki részben még jobban sikerültek, mint Röntgennek, míg a bécsi, berlini, londoni, stb. tanároknak a dolog egyáltalában nem sikerült, mely helyekről — és máshonnan is — most tömeges kérdezősködésekkel árasztják el Klupathy tanárt.
Az előadás végével olyan dörgő éljenzés és taps jutalmazta az érdekes előadást, a milyet alig hallottak még valaha a fizikai terem falai.” – zárta híradását a kivételes eseményről a Vasárnapi Újság, amely Klupathy előadásának fontosabb részleteit is közölte, valamint bemutatta néhány röntgenfelvételét is, amelyek „a báró Eötvös Loránd vezetése alatt álló m. kir. egyetemi természettani intézetben készültek”.
Kultjelző
A teljes cikket az Alexandra Könyvkiadó Kultjelző magazinjában olvashatjátok
