Rengeteg elmélet van azzal kapcsolatban, hogy miért is ásítozunk, de annál kevesebb bizonyíték. Az biztos, hogy nem csak akkor ásítunk, amikor éppen nem aludtunk eleget és fáradtak vagyunk. Született egy elmélet, hogy ha felületesen lélegzünk, akkor oxigénhiány lép fel a szervezetünkben, ezért ásítozunk, de még ezt sem sikerült egyértelműen bizonyítani. A legújabb kutatás szerint viszont az ásítás lehűti az agyunkat, sőt, azt is megfigyelték, hogy a legtöbbet télen ásítozunk, amikor kinn hűvösebb az idő.

Igen, egy kutatás szerint ha látunk egy videót, amin ásítoznak, akkor az emberek fele szintén ásítani kezd. Ez például az állatokra is jellemző, a csimpánzokra, makákókra és a páviánokra. De még egy kutya is gyakran ásítozni kezd, miután meghallja, hogy a gazdája is ugyanezt csinálja.

Gondolnátok? Minél közelebb állunk valakihez genetikailag és érzelmileg, annál valószínűbb, hogy az ásítása minket is „megfertőz”. Tehát ha a legjobb barátnőtöket látjátok ásítozni, akkor biztosak lehettek benne, hogy lassan ti is fogtok.

Forrás:

giphy.com

Ne aggódjatok, általában nem a legdurvább betegségek első tünetei közé tartozik. De a túlzott ásítozás súlyos alváshiányra, sőt szívproblémára is utalhat. Ritka esetekben pedig agyi problémákat is jelenthet.

Bizony, még egy születendő gyermek is képes az ásításra. Bár korábban még sokat vitatkoztak ezen a kutatók, de egy 2012-ben készült 4D felvétel alapján már különbséget tudtak tenni egy nyitott száj és egy ásítás között. Így bebizonyosodott, még egy magzat is ásít.

Tudományos vizsgálat még sajnos nem készült ezzel kapcsolatban, de úgy tartják, hogy egy átlagos ásítás 6 másodpercig tart. A 2012-es tanulmányban vizsgálták a testet ásítás előtt, illetve után, és megállapították, hogy sok fiziológiai változás megy végbe ez alatt a hat másodperc alatt. De természetesen az ásítás ideje egyénenként változhat.