Az ember nem akar sem túl-, sem alulöltözött lenni. Aztán mindig az dönt, hogy belegondolok: ez egy ünnep, nem mindennapi esemény, meg akarom adni a tiszteletet a színháznak, a színészeknek, az előadásnak. Szóval előkapom a szekrényből a jolly joker darabok valamelyikét, és eddig még nem lőttem mellé. 😉