Egyéb kategória

Ismeritek az „öt másodperces szabályt”? Nem olyan jó ötlet, mint gondolhattátok

Ha leejtitek az ételt a földre, és öt másodpercen belül felveszitek, akkor az még ehető. Legalábbis egy nagyvárosi mítosz így tartja. De igaz is?!
 

vous - 2015.09.12.
Ismeritek az „öt másodperces szabályt”? Nem olyan jó ötlet, mint gondolhattátok

Állítólag a leejtett kajára öt másodpercen belül alig kerül piszok és baktérium, ami fertőzötté tehetné. Egy kutatás most azt vizsgálta, hogy mely ételek vagy élelmiszerek azok, amelyek könnyen megfertőződhetnek. Ez a szabály elég abszurdnak tűnik, hiszen öt másodperc alatt is milliónyi baktérium kerülhet az ételre, amit a földről veszünk fel. Nekem eszembe nem jutna a leejtett kaját felvenni és jóízűen megenni. Viszont az élelmiszerekkel foglalkozó kutatók fontosnak tartják, hogy az ilyen mítoszokat megvizsgálják, hiszen hajlamosak vagyunk bedőlni nekik, és elhinni, hogy semmi baja annak, ami a földön volt. Tényleg öt másodperc lenne az az idő, ami elválasztja az ehető és a már fertőzött ételt egymástól?
 

Nehéz meghatározni, honnan származik ez a szabály, de az biztos, hogy 2003-ban – egy tanulmány szerint – a nők 70, míg a férfiaknak csak az 56 százaléka ismerte az öt másodperces mítoszt. Ebből pedig arra következtettek, hogy a nők nagyobb valószínűséggel eszik meg a leesett falatokat.

Szőnyeg, padló vagy csempe?

2007-ben a Clemson Egyetemen végeztek egy tesztet: különböző ételeket raktak a földre, különböző ideig. Majd megvizsgálták, mennyire befolyásolja az idő a baktériumok mennyiségét, ami a kenyérre vagy épp a bolognaira került. Hogy ezt megtudják, csempét, szőnyeget és fa járólapot fertőztek meg szalmonella baktériumokkal, majd a kenyeret és a bolognait letették a földre öt, harminc és hatvan másodpecre, majd megmérték a baktériumok mennyiségét az ételeken.

Egyik ételnél sem függött a baktériumok mennyisége az élelmiszer fajtájától. Különösebben az sem volt lényeges, hogy mennyi ideig voltak a földön az ételek.

Emellett pedig azt is megállapították, hogy a felület, amire lerakták az ételt, nagyban számított. A szőnyegek esetében sokkal kevesebb baktérium rakódott rá az élelmiszerekre, mint a fán vagy a csempén. Szőnyegeknél ez a szám 1 százalék volt, míg a többi felületnél 48–70 százalék között mozgott.

Tavaly, 2014-ben egy hasonló kutatást végzett az Egyesült Királyságban lévő Aston University, ahol szintén különböző ideig és különböző felületeken hagyták ott a kaját, de ők is hasonló eredményt kaptak. Valamint arról is beszámoltak, hogy a megkérdezettek 87 százaléka nem enné meg a földről felvett ételt, függetlenül attól, mennyi ideig volt ott.

Élelmiszer-biztonsági szempontól, ha a több millió baktériumnak csak 0,1 százaléka jut az ételre a földről, már attól is betegek lehetünk.

Továbbá, egyes baktériumok sokkal nagyobb veszélyt jelentenek az emberi szervezetre, belőlük már nagyon minimális mennyiség is lebetegíthet. Bár az ilyen baktériumok meglehetősen kis mennyiségben fordulnak elő a különböző felületeken, azért jobb félni, mint megijedni.

És azt se felejtsük el, hogy nem csak a földről lehet baktériumokat a szervezetünkbe juttatni! Ugyanezek a dolgok érvényesek akkor is, ha koszos tányérból eszünk, vagy koszos kézzel. (A tökéletes kézmosást egyszer már megmutattuk nektek, ide kattintva megtanulhatjátok.) Az ételhordozók viszont olyan védőfóliával vannak ellátva, amely megvédi az ételt a különböző baktériumoktól.
 

Na, ezek után ti hogy vélekedtek a földről felvett étel megevéséről?

Címkék: #betegség
Ajánlott cikkek

Top cikkek

Világ

Hová menjünk nyaralni?
Világ
Hová menjünk nyaralni?
vous - 2024.05.06.
Minden évben komoly családi dilemma lehet a nyaralás kérdése. Akár hosszabb, vagy rövidebb időre szeretnénk elutazni, szerencsére a közelben is találhatunk rengeteg gyönyörű látnivalót. Strandolás a tengerparton? Városnézés? Vagy mindkettő? Sokféle utazás közül válogathatunk!

Otthon

Így csökkentsük a nyári meleget a lakásban – a privátszféra megvédésével!
Otthon
Így csökkentsük a nyári meleget a lakásban – a privátszféra megvédésével!
vous - 2024.06.29.
Itt a nyár, a hőség, mégsem szeretnénk egész nap a klímát használni. Jó ötletnek tűnik kinyitni az ablakot és szinte tárva-nyitva hagyni a lakást, házat, de ez sem mindig megoldás. A privátszféra sem utolsó szempont ugyanis. Szerencsére csökkenthetjük úgy is a lakás hőmérsékletét, hogy nem kell folyamatosan klímázni, és a magánéletünket is megvédhetjük a kíváncsi szemektől.