Ha oda készülnék, biztosan valamelyik széthasznált, sötétebb színű pólómat, bikinit és egy olyan sortot vennék fel, amit kicsit sem sajnálok. A cipővel lennék a legnagyobb bajban. Nagy a tömeg, nem szeretném beáldozni a lábfejemet ezért a nagy kalandért sem. Az úszószemüveget már túlóvatoskodásnak tartom. Persze, ez csak akkor következne be, ha Buñolban lennék, és lenne jegyem a 21 999 másik ember mellett, akit még beengednek a fesztiválra.
A Tomatinára, amelyet a világ egyik legextrémebb fesztiváljának tartunk, ugyanis olyan nagy az érdeklődés, hogy maximalizálták a résztvevők számát 22 ezer főben. Akiknek még egy tízeurós jegyet is kell venni.

A fesztivált hagyományosan augusztus utolsó szerdáján tartják; a képeket nem lehet kihagyni akkor sem, ha már ezerszer (na jó, hetvenszer) láttatok ilyet. A túlérett paradicsomokat a környékbeli gazdáktól kapják a fesztiválozók. A kamionokon érkező zöldség azonnal a földre kerül, így pillanatokon belül mindenki bokáig gázolhat a vörös paradicsomhúsban. A földről felszedett paradicsomdarabokkal aztán körülbelül egy órán keresztül folyik a dobálózás, de van, aki még ezután is marad: fürdőzni a lében. Hogyan? Így: