Az igazi magyar kenyér nekem a nagymamámat jelenti. Látom, ahogyan áll az otthonkájában a falusi házának konyhájában, a hóna alá kapja a kerek, kétkilós óriást, és kanyarítja a vaskos szeleteket a nyári vakáción nála állomásozó négy unokájának. És az is, ahogyan tátott szájjal figyeltük, hogy a dinnye mellé is szel egy kétujjnyi karéjt. Az én emlékeimben már csak az él, hogy reggelente a kenyérgyárba biciklizett el a sós kifliért és kenyérért, de korábban minden héten saját maga dagasztott és sütött négy gyermekének, akiket egyedül nevelt fel.
Nagy becsben tartották
A kenyér korábban minden háztartásban alapvető élelmiszernek számított, nem volt olyan étkezés, ahonnan hiányozhatott volna. Ették dinnyével és szőlővel a földeken, mikor nem volt más. Mikor nem volt jólét, nem volt kolbász és nem volt szalonna sem. Sőt, népdalainkban még sóvárogtak is utána, hisz jól tudjuk, a vöröshagyma keserű magában. Desszertként cukros tejbe vagy vízbe mártva fogyasztották, a héját pálinkával átitatva gyereknyugtatásra használták. Ma már tudjuk, hogy nem csak ez utóbbi kerülendő.
Magyarok kenyere
Augusztus 20-án nemcsak az államalapításunkat, hanem az új kenyér ünnepét is megtartják. Bármily meglepő, ez valójában csak 1949 óta szokás, bevezetése felsőbb körökből indult, politikai döntés volt, nem pedig néphagyomány. A „nép” viszont olyannyira megszerette a kenyér ünnepét, hogy azóta újabb szokások kapcsolódtak hozzá.
2011 óta Pécsen minden évben elkészítik a magyarok kenyerét, amihez a lisztet Magyarország összes megyéjéből és a Kárpát-medence különböző régióiból felajánlott búzából, illetve azok keverékéből őrlik. Az adományként felajánlott és összegyűjtött nagy mennyiségű terméssel, valamint a program egyéb bevételeivel rászorulókat, árvaházakat támogatnak.
A fehér kenyér már nem a barátunk?
Míg Petőfi édesanyja amiatt aggódott, hogy nem tud fia elé fehér kenyeret tenni, addig manapság egy magára valamit is adó család konyhájából száműzik a finomlisztből készült termékeket, hiszen ezekből épp az hiányzik, ami a gabona legfőbb értéke: a héja, a csírája és velük együtt a bennük rejlő értékes vitaminok és ásványi anyagok. Ami pedig marad, az maga a csupasz szénhidrát, ami hízáshoz vezet, valamint a kellemes puhaságot adó állományjavítók és térfogatnövelő szerek, amik miatt pedig sokkal többet vagyunk képesek megenni belőle, mint egy tömöttebb fajtából.
És bár vannak diéták, amelyek totálisan kiiktatják a szervezet számára szükséges szénhidrátokat a táplálkozásból, az egészségtudatos megoldások mentén újra előtérbe kerültek a régen már jól bevált alternatívák, azaz a teljes kiőrlésű búzából és egyéb gabonafélékből sütött kenyerek és az új hullámos, szénhidrátcsökkentett és paleobucik.
Tévhitek a kenyérmizériában
Ne gondoljátok azonban, hogy a barna szín azt jelenti, hogy máris egészséges kenyeret esztek, mert sokszor csak a sima fehér liszthez kevert színezékekkel készült termékeket próbálják így eladni, ráadásul magasabb áron. Ha egy valódi barna kenyeret vesztek, annak a súlyán is éreznetek kell, hogy van benne anyag.
A teljes kiőrlésű lisztből készült pékárukban sokkal több az emésztést segítő élelmi rost, a tápláló fehérje, a vitamin és ásványi anyag, a tésztába kevert vagy a tetejére szórt korpa és különböző olajos magvak pedig még tovább gazdagítják. Mivel ezek a kenyerek komplex szénhidrátokat tartalmaznak, fogyasztásuk után nem ingadozik a vércukorszint, így elkerülhetőek az éhségrohamok.
Látványpékség, helyben készült finomságok
Mivel a saját családom kenyérfogyasztását igyekszem leredukálni, nálunk még a mindennapos bevásárlás sem jelenti a „csak tejért és kenyérért” beugrom a boltba változatot. Bár az én fagyasztómban is mindig van vésztartalék, de azt igyekszem egy minőségi alapanyagokkal dolgozó pékségből beszerezni.
Sok áruház hirdeti magáról, hogy náluk helyben sütött, friss áruval várják a vásárlókat, azonban a látványpékség még nem azt jelenti, hogy a beltartalom is magával ragadó. Sokszor épp a fagyasztás miatt kerülnek különböző állományjavítók a tésztába, amik még a helyben sütés által sem lesznek tovább frissek a tartalmasabb társaiknál.
Csak okosan!
Keressétek a címkéket, olvassátok el, mi áll rajtuk! Legyetek tudatos vásárlók, kerüljétek a színezett, tartósított, dúsított, állományjavítóval felturbózott üres kalóriákat. Sőt, ti is süthettek otthon kenyeret a sütőtökben, de ha még dagasztani és keleszteni sem akartok, ma már nem túl drágán beszereztető egy kenyérsütő gépecske. A boltokban kapható rengetegfajta lisztet bátran keverhetitek egymással, sőt felturbózhatjátok a művet különböző magvakkal is. Mert a kenyér igenis finom!
Jávor Pál neve magyarok milliói számára jelent egyet a mulatással, nótázással, szórakoztatással és magas szintű színészi játékkal. Pályája csúcsán – és talán még ma is – az emberek barátként tekintettek rá, mindenki akart magának egy szeletet a “Jávor Paliból”. Azonban a filmvászonról nem igazán lehetett megismerni a magyar bulvármédia első csillagát. Elhoztunk 10+1 tényt Jávor Pálról, amit még a legelvetemültebb rajongók sem biztos, hogy ismernek.
Minden évszaknak megvannak a maga szépségei, amiért szeretjük. Az ősz is ilyen: ilyenkor leginkább az őszi színeket szoktuk kiemelni, valamint az őszi leveleket, terméseket, amik megalapozzák ennek az évszaknak a hangulatát. Sokan szeretik otthonukban is megjeleníteni az aktuális időszakot, ehhez pedig sok különböző dísztárgyat vehetünk igénybe. A díszgyertyák szintén nagyon sokat tesznek hozzá a kellemes, otthonos légkör kialakításához, az aktuális szezonnak megfelelően.
