Pár évvel ezelőtt, mikor a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségében jártam, figyeltem fel Chilire, a hangjelző kutyára. A hallássérült Gaál Zsanett kis uszkárát látva döbbentem rá arra, hogy nemcsak a látássérülteknek, epilepsziásoknak, mozgássérülteknek vannak segítő kutyáik, hanem a hallássérülteknek is. Egészen addig nem is hallottam ilyenről. A VOUS-n a nap témája: Szárnyak nélkül szabadon. Zsanettel beszélgettem Chiliről, a szárnysegédről, aki odaadja a szárnyait, hogy gazdája repülhessen.
Milyen fokban vagy hallássérült?
Születésem óta a bal fülemre siket vagyok, jobb fülemen hallásmaradvány van, készüléket hordok, szájról olvasok. A gyerekkorom orvosokról szólt, Miskolcról hetente háromszor jöttünk Pestre kezelésre. Rengeteget gyakoroltunk anyukámmal, ennek köszönhetően nagyon szépen beszélek. Aki nem tud a fogyatékosságomról, az többnyire észre sem veszi, ami sajnos sokszor elég nagy hátrány. Iskolába integráltan jártam, 2005-ben diplomáztam a Miskolci Egyetem Jogi Karán.
Hogyan kezdtél foglalkozni a kutyákkal?
Mindig is volt kutyánk, egyszerre több is. Nekem teljesen természetes kutyák között mozogni, de gyerekként leginkább simogatni szerettem őket. Állatorvos akartam lenni, de ez a fogyatékosságom miatt nem volt lehetséges. Számos kutyákkal kapcsolatos tanfolyamot végeztem el, jelenleg kutya-fizioterapeutaként dolgozom Miskolcon. A kutyák voltak, illetve most is azok, a legjobb barátaim, akikre mindig számíthattam.
Őket nem érdekelte soha, hogy nem hallok, elfogadnak olyannak, amilyen vagyok.
Milyenek a hétköznapok egy hangjelző kutyával?
Reggel felébreszt az ébresztő hangjára, jelzi, ha kész a kávé (kotyogó hangja), az állapotjelzést a telefonon (SMS, chat, e-mail), a főzőórát, ha csenget az ügyfél a kapunál. A későbbiekben további új hangokat lehet megtanítani neki. Mindezeken túl a munkámban is sokat segít, főleg a jelenlétével. Magabiztosságot, önbizalmat ad, segíti a kapcsolatfelvételt idegen emberekkel, fejleszti a problémamegoldó készséget.
A vele való foglalkozás, valamint a séták ingergazdagabbá teszik a mindennapi életet. Mindig szánok időt gyakorolásra, új trükkök tanulására, sportra. Mivel Chili nagyon aktív, sportos kutya, ezért hetente minimum egyszer teszünk egy 10-15 kilométeres túrát, és ahová csak lehet, viszem magammal.
Chili ugye nem az első kutyád?
Nem, Bogyót 15 évesen kaptam, annyira összenőttünk, hogy jelezte a telefont, a csengőt, valamint felébresztett. Nem volt egy képzett kutya, nem jártunk kutyaiskolába, csak jól megdicsértem, amikor jelzett. Úgy 11 évesen számos betegsége miatt "nyugdíjba vonult", nem jelzett többet, csak aludt egész nap. Ekkor kezdtem el kutatni, ki foglalkozik hangjelző kutyák képzésével hazánkban. Mint kiderült, senki.
Egy ismerősön keresztül végül eljutottam Gácsi Mártához, a Kutyával az Emberért Alapítvány vezető kiképzőjéhez, és neki mondtam el, hogy szükségem lenne egy hangjelző kutyára. Kitöltöttem egy többoldalas jelentkezési lapot, majd 2010 novemberében más jelentkezőkkel együtt részt vettem egy kutya-gazda párosítón, itt találkoztam először Chilivel.
Egy gyógypedagógusnak mesélnem kellett a fogyatékosságomról, magamról, milyen igényeim vannak a kutyával szemben, majd pár nappal később egy független szakértőkből álló bizottság eldöntötte, hogy elkezdhetek dolgozni Chilivel. Innentől kezdve hétvégente találkoztam vele a Top Mancs Kutyasuliban, valamint kiképzőjével, Barbarával és nevelőjével, Andival.
Az első időszak az ismerkedésről, a közös gyakorlásról szólt. A későbbiekben már a lakásban, konkrét élethelyzetekben gyakoroltuk a jelzéseket. Végül sok-sok gyakorlás, kemény munka után 2011. 07. 05-én sikeres vizsgát tettünk.
Chili volt az első hivatalos hangjelző kutya. Jelenleg is csak nyolcan vannak Magyarországon, a hallássérültek valamiért nem használják ki a lehetőséget.
Gondolom, azért ennek a képzésnek voltak hullámvölgyei is…
Igen, többször mondtam, hogy elég volt, nem csinálom tovább. Aztán vettem egy nagy levegőt, és mentem tovább. Ezeket is át, illetve meg kellett élni. Ma már persze nagyon boldog vagyok, hogy akkor nem adtam fel.
Ezért is kezdtem el vezetni a blogom 2010-ben, hogy másoknak könnyebb legyen, meg nekem is jó visszanézni, hogy honnan indultunk, hova jutottunk. Másrészt a hétköznapokon keresztül szerettem volna bemutatni és népszerűsíteni a hangjelző kutyákat, valamint a Kutyával az Emberért Alapítvány kiképzőinek, nevelőszüleinek, önkénteseinek áldozatos munkáját ezáltal is megköszönni.
Mi a képzés menete?
Ahhoz, hogy egy kölyökből segítőkutya lehessen, számos ember összehangolt, áldozatos, rengeteg lemondással, nehézséggel járó munkája kell. A kölyköket nagy körültekintéssel választják ki, vizsgálják a temperamentumát, a reakcióit és a munkára való hajlandóságot. A kutyák egészen az átadásig nevelőszülőknél nevelkednek, minden kutyához tartozik egy kiképző is, és az egyes csoportokat a vezető kiképző fogja össze. A kölykök kiképzését a szocializációval, alap engedelmességivel kezdik, és az átadásáig speciális képzésen esnek át.
Fontos, hogy a kutyus a mindennapi feladatok megoldásában örömmel segédkezzen, ne azért csinálja, mert elvárják tőle. Évközben több szintvizsga is van, ha egy kutya nagyon lemarad vagy nem elfogadható viselkedést mutat, akkor kizárhatják a programból. A leendő gazdával sikeres, kétkörös vizsgát kell tennie, ekkor lesz belőle hivatalosan is jogokkal rendelkező segítőkutya.
Bárhová magaddal viheted Chilit?
A vizsgázott, igazolvánnyal és hámmal rendelkező hangjelző kutya jogait rendelet szabályozza. A lakosság elől elzárt területek kivételével bárhova bevihető, többek közt bolt, pláza, játszótér, állatkert, uszoda, szálláshely. Bármilyen tömegközlekedési eszközön ingyenesen utazhat, mentes az ebadó alól. A legnagyobb probléma azonban az, hogy az emberek még nem ismerik a hangjelző kutyákat.
Nem értik, hogy minek nekem – látszólag ép embernek – egy segítőkutya. Megbámulnak, főleg a szememet nézik, alulról az arcomba kukucskálnak, hogy kiderítsék, vak vagyok-e, vagy sem.
A másik gond az, hogy sokan kérdezés nélkül nyúlnak a kutyához, megsimogatják, magukhoz hívják. Néha a boltban a vevők rám ordibálnak, hogy "hé, kutyával nem lehet ide bejönni", vagy a biztonságiak akadékoskodnak, ezért a hám és igazolvány mellett mindig magamnál hordom a kinyomtatott 27/2009. SZMM rendeletet is. Illetve, próbálom elmagyarázni az embereknek, hogy ha segítőkutyát látnak, ne hívják magukhoz, ne simogassák meg, a saját kutyájuknak ne engedjék meg, hogy odamenjenek hozzá, amikor épp dolgozik.
Mi a kedvenc történeted, ami Chilihez kapcsolódik?
Anyukámmal Bogácson voltunk nyaralni, sétáltunk az utcán, amikor egy 6 év körüli kislány haladt el mellettünk az anyukájával. Rámutatott Chilire, majd ezt mondta:
'Anya, nézd, egy lélekmentő!' Nem is tudta, hogy milyen igazat beszélt, mert ezek a kutyák tényleg a mi sérült lelkünket mentik meg.