Hogy milyen lenne mondjuk egy egész tűrhető és elviselhető, ne adj isten élvezhető osztálykirándulás, múzeumlátogatás? Őszintén szólva nem tudom, mert én sajnos soha nem voltam ilyenen. Mindenesetre megpróbáltam elképzelni, és nem hiszem, hogy hatalmas elvárásaim lennének.
vous - 2015.08.04.
Ha visszaemlékszem az általános iskolai és gimnáziumi kötelező osztálykirándulásokra, állatkertezésekre és hasonló közös programokra, nem mondom, hogy túl vidám arckifejezés ülne az arcomon. Jó, igazából épp fintorgok. A múzeumlátogatás akkor lenne király, ha mondjuk nem lenne kötelező. Vagy ha már kötelező, mindenki azt csinálhatna a múzeumban, amit akar. Én összességében két verzióval találkoztam: vagy egy frissen diplomázott fiatal leányzó próbálta felkelteni az érdeklődésünket, vagy egy hatvan pluszos pocakos, szemüveges férfi akarta megmagyarázni a tizenéveseknek, hogy a festő/szobrász mit szeretett volna mondani a festményeivel/szobraival.
Ha Londonban múzeumozhatnék
Szerintem aki egyszer elmegy Londonba, az tutira megnézi a Madam Tussauds-kiállítást is. Felkerült az én bakancslistámra is, hogy valamikor meglátogassam a kedvenc sztárjaimat, még ha mozdulatlanok és szótlanok is. Mert azért Angelina Jolie-val vagy Marilyn Monroe-val pózolni elég menő lenne. Az biztos, hogy szétszelfizném az egész kiállítást. De képzeljétek, nem is kell egészen Londonig utaznunk, hiszen Bécsben a Práterben is van egy Tussauds-kiállítás.
Ha Párizsban múzeumozhatnék
Forrás:
AFP Europress Képügynökség
Ha a Szajna-parti városba utaznék, valószínűleg első körben venném meg a jegyemet a Louvre-ba, a világ egyik legismertebb és Párizs legnagyobb múzeumába. A monumentális és igencsak jellegzetes épületben 35 ezer festmény és szobor látható állandó vagy időszakos kiállítás részeként. A múzeum több mint 60 000 m² és évente hatmillió ember látogatja. Úgy lennék egy a hatmillióból!
Washingtonban tuti izgi lehet
Az USA fővárosában minden múzeumba ingyen mehetünk be. A felnőttek és a gyerekek is. A leglátványosabb és legizgalmasabb a repülés és az űrktatás történetét bemutató Space Múzeum, ahol kicsit feldobták a hagyományos körbe-körbe sétálást interaktív programokkal. Repülőbe ülhetünk, kísérletezhetünk, de még azt is ki lehet próbálni, milyen érzés az űrhajósoknak a Marsra repülni, és az ehhez szükséges fizikai és mentális elvárásokat is megmutatják a látogatóknak. Mindezek mellett pedig még Lajka kutyát is megismerhetjük, hiszen az amerikai űrkutatás csakis a hidegháborús versengéssel, a szovjet fejlesztésekkel együtt érthető igazán.
Forrás:
www.airandspace.si.edu
A washingtoni űrmúzeum csak egy a világ több száz olyan kiállítása közül, ahol megpróbálják nem untatni a gyerekeket, és élvezhetővé tenni a tanulást. Persze az interaktivitásnak is van egy határa. Semmiképp sem arra gondolok, amikor például Varga Viktor bemászott a Louvre-ban Da Vinci Mona Lisájához, hogy megcsókolja azt. Budapesten pedig nem is kérdés, hogy a Láthatatlan kiállítás nyújtaná a legvalóságosabb élményt. Kíváncsi vagyok, milyen lehet egy órára teljesen vaknak lenni. Amikor tényleg rá vagy bízva valaki másra és a saját érzékszerveidre. Borzalmasan félnék.
