Anyu mindig csak annyit mond, vigyázzak az úton, mert páran esernyőnek használják a kocsijukat. És tényleg. Sokkal óvatosabbnak kell lennünk a vizes utak miatt és a figyelmetlen sofőrök sem könnyítik meg a helyzetünket. Legalább izgalmas az út, hiszen egy percig sem unatkozunk: annyira el vagyunk foglalva azzal, hogy kivédjük az esetleges karambolt, hogy az eső már nem is okoz akkora problémát.

• Nem kell várni a buszra. Esőben. Hidegben. 15 perceket. 

• Nem kell száz másik emberrel egy párás légtérben álldogálni, ahol egyikünk sem kap levegőt, mert elszívjuk egymás elől.
• Ha esőben úszik a Szent István körút, tuti, hogy késik majd a busz. Sokat.
• Élesben tesztelhetjük, hogy működik-e az ablaktörlő a kocsin.
• Belemehetünk a pocsolyákba – egy kis alvázmosás sosem árt (de mást lefröcskölni tíz liter vízzel nem ér!).
• Sokkal lassabban megyünk, mert igazából mi is félünk.
• Jobban odafigyelünk a gyalogosokra, a körülöttünk lévőkre.

Mivel nem mindenki teheti meg, hogy autóval közlekedjen, ezért erre az esetre is van pár javaslatunk. Nem vagyunk cukorból, tehát ha nem jön a mindent elpusztító özönvíz és nem ázunk szét két percen belül, bringára is szállhatunk, hiszen annál gyorsabban nagyvárosban – így Budapesten is – nem nagyon lehet közlekedni. Vagy, bár mostanában egész borsos árat kérnek érte, taxival is közlekedhetünk. És a most divatba jött olcsóbb taxiverziók is szóba jöhetnek, amikor beszállunk valakihez a kocsiba és elvisz minket A-ból B-be. A viteldíj itt az utas hitelkártyájára terhelődik.

Ha pedig inkább otthon maradnál esőben ahelyett, hogy bejárod a várost, van pár ötletünk, mivel ütheted el az időt!