Lélek

Kiút a túlórák dzsungeléből

Veletek is előfordult már, hogy a munkaidő lejárta után még bent maradtatok elintézni pár dolgot? Egy-két alkalommal ez nem is baj, de ha rendszeresen túlóráztok, könnyen lehet, hogy a mindennapi rutinotok része lesz. De akkor mit tegyetek, hogy ez ne forduljon elő többször? Eláruljuk!
vous - 2015.07.18.
Kiút a túlórák dzsungeléből

Jeremy Decuyper a karrierje kezdetén egy befektetési bankban dolgozott Londonban, ahol normálisnak számított, hogy minden nap sokáig bent maradt. Ebben a hajtásban azonban három hónap után nagyon kimerült. Egy dologra viszont rájött: hogy milyen munkahelyet szeretne.

Megértettem, hogy mi a fontos számomra. Jelen akarok lenni a gyerekeim életében, hallani, hogy elmondják, milyen napjuk volt és elmondani, nekem milyen volt.

– mondta Decuyper a BBC-nek, aki most a Coca-Cola pénzügyi elemzője Brüsszelben.

Néhány év alatt kifejlesztett egy stratégiát, melynek segítségével minden nap legkésőbb 18.15-kor elhagyja az irodáját. Szerinte az emberek nem is tudják elképzelni, hogyan lehetséges ez, mert rengeteg munkájuk van. Ők csupán áldozatok. Gyakran előfordul ugyanis, hogy valakire nagyobb teher hárul, és olyankor extra munkát vállal hétvégén vagy a nyaraláson is. Hogy ennek mi az eredménye? Ezek a „pótfeladatok” egy idő után a mindennapi munkájuk részévé válnak.

Brad Worthley, egy amerikai vezetési és motivációs tanácsadó azt mondja: 

Akkor túlórázol, ha alacsony az önbecsülésed!

1. lecke: Ne akarj megfelelni!

Azokban, akik a túlórázás áldozatául esnek egy a közös: meg akarnak felelni. Azt akarják, hogy mindenki szeresse és tisztelje őket azért, mert segítik a többiek munkáját. Azonban ha elvégzed mások munkáját, megfosztod őket a tanulástól, attól, hogy saját maguk oldják meg a problémákat.

2. lecke: Kérj segítséget!

A túlórázó emberek túlterheltek. Egyre több időre van szükségük ahhoz, hogy elvégezzék a feladataikat. Nem tudják megítélni, mennyi munka az, ami fizikailag még lehetséges. A legtöbbször az emberek azért nem kérnek segítséget, mert félnek, hogy azzal a pozíciójuk veszélybe kerül. De ne féljünk segítséget kérni, ha szükség van rá! Ez sokkal jobb választás, mint bevállalni valamit, amit szinte lehetetlen megcsinálni.

3. lecke: Tervezés, prioritások, határok

Nemet mondani fontos. Decuyper régen este 8 óráig is bent maradt az irodában, de amikor apuka lett a dolgok megváltoztak. Döntéseket hozott, melyeket átültetett a gyakorlatba, nem csak filozofált. Nem akart sokáig az irodában maradni, így megszervezte a saját menetrendjét. Megkérdezte a különböző mítingek szervezőit, valóban szükség van-e a jelenlétére. Ha azt mondták, nem, akkor lemondta. Mindig a szerint ítélt, hogy mi a legfontosabb.

Az, hogy találkozókat tud lemondani és hogy le tud faragni a munkaidejéből csak azért lehetséges, mert keményen dolgozott azon, hogy a kollégái bízzanak benne.

Ha az emberek bíznak benned, megértik, hogy határokat állítasz fel, mivel tudják, a kötelezettségeidet akkor is teljesíted.
Ajánlott cikkek