Lássuk be, hogy Magyarországon egyre nagyobb a kontraszt Budapest és a vidék között. A fiatalok belecsöppennek a fővárosi nyüzsgésbe, és ez a tempó hamar a saját képére alakítja a kibontakozni vágyókat. De hogyan éli meg mindezt egy fiatal lány, akit beszippantott a nagyvárosi élet? És mi segített neki abban, hogy visszataláljon önmagához? Olvasói levelünk következik.
Egy költözés alapjaiban változtatja meg az ember életét, különösen akkor, ha egy vidéki kisvárosból költözik valaki egyenesen a fővárosba. Velem is ez történt, de büszkén mondhatom, hogy hiába a környezetváltozás, a lelkem mélyén örökké vidéki lány maradok.
Mindenki számára ismerős lehet a mondás, miszerint mindannyian egy nyelvet beszélünk. Én azért most meg merném kockáztatni, ahány ember, annyiféle szokás és bizony, annyi nyelvjárás. Nem minden esetben értjük meg elsőre egymást, és csak csodálkozni tudunk, hogy mégis mi a fittyfenéről beszél a másik.
Aki vidéken él, nagyvárosba vágyik, aki nagyvárosban él, annak vidékre húz (vissza) a szíve. Hogy is van ez? Utánajártam, melyik a három legerősebb sztereotípia a budapestiekkel és a fővárossal szemben. A cikkben elárulom, tényleg igazak-e.
Kétségbeesett lépés, vagy titkos vágy a saját tanárunkkal lefeküdni? Főleg, ha ezen múlnak a tanulmányaink... Akad annál rosszabb reakció, hogy magadban kárt teszel, amikor megtudod, hogy terhes vagy? Minek nézik a budapestiek a vidékieket, hogy ennyire ostoba kérdésekkel fárasztják őket? Egy másik nagy rejtélyre is fény derült: milyen formájú mellek tetszenek a legjobban a férfiak? Ezek a témák érdekelték legjobban az olvasókat a VOUS oldalán ezen a héten. Nagy figyelmet kapott még az intim testrészünk depresssziójáról szóló cikkünk is.
Nem hiányzik a madárcsicsergés? Vidéken is hallottatok róla? Ott van iskola? Nem tudom, hogy vannak vele a vidéki olvasóink, de én, mint dombóvári, rengetegszer találkozom idegesítő kérdésekkel, amiket a pestiek rendszeresen feltesznek. Most mindenre válaszolok!
A pályakezdés önmagában is egy szorongató életszakasz mindannyiunk életében. A döntés még nehezebb, ha figyelembe vesszük a külföldi, illetve a hazai, de azon belül is a fővárosi, valamint a vidéki lehetőségeket. Egyelőre úgy tűnik, hogy a fiatalok bárhogyan döntenek, valamiről mindenképp le kell mondaniuk. Olvasói levelünk következik.
Mindannyian másfelől jövünk, éppen ezért másféle emberek vagyunk, így különböző módon kommunikálunk. Attól, hogy mi mondjuk magyarul csacsogunk, nem biztos, hogy mindig értjük is egymást. Lássuk, mi az, amit Debrecenben értenek, de az ország nagy részén nem!