Sosem volt kérdés, hogy hol fogok továbbtanulni. Egy prominens egyetemen ismerkedtek meg a szüleim, és a bátyám is itt végzett. Az álltalános és a gimi sima ügy volt. A jegyeim, a sport és az tanulmányi versenyek mellett, felsőfokút szereztem angolból, majd középfokút franciából. Sok időm nem volt a barátokra és párkapcsolatom is csak egy volt, a gimi elejétől.  A szakitásunk az első félév végén törvényszerű volt.

Még akkor is, ha éppen nem a tanári pályát választották hivatásuknak. Hiszen nemcsak azok lehetnek jó tanítók, akik az iskola falain belül oktatják a diákokat, de bármely szakmában fontos a jó szakember, és hogy a tudását minél pontosabban, minél érdekesebben adja át másoknak, a kollégáknak vagy a következő generációnak. Persze talán az lehet a legszerencsésebb, ha valaki olyan tanárok kezei közé kerül az iskolában, akik ezekben a jegyekben születtek. Íme, ez az 5 csillagjegy a legjobb tanár mind közül.

18 éves korunkig a napjaink nagy részét az iskolában töltjük. Számtalan pedagógussal, tanárral találkozunk, velük és róluk beszélünk, rettegünk tőlük, kedveljük vagy rajongásig szeretjük őket. Vannak olyanok, akikre évek múlva is jó szívvel emlékszünk. Ma nekik köszönjük meg azt, hogy az életünk részei voltak egy időre.

Pár évvel ezelőtt járta be az internetet egy olasz tanár zseniális ötlete. A Don Bosco iskola tanára, Cesare Catà nem mindennapi bakancslistával készült tanítványainak a vakációra. Ezt az ötletet honosította meg egy zuglói tanár. 

Ha töltöttetek már el egy órát egy hároméves gyerek társaságában, hamar rájöhettetek, hogy minden második mondatuk annyiból áll, hogy „de miért?”. Fiatalon még tele vannak kérdésekkel, és ezeket nem is félnek feltenni; most tanárok mesélték el a vicces történeteiket.

Hallássérült gyerekként bekerülni a többségi iskolába, és úgy végigjárni az általánost, a gimnáziumot és a három egyetemet nem volt egyszerű. Ez nem sírás akar lenni, csak egyszerű tény. Közel huszonkét év alatt szereztem annyi tapasztalatot, hogy most már pontosan tudnám, mit mondjak a tanáraimnak. Mert ez is egy tanulási folyamat, a gyerek és a tanár részéről is.

Sokszor megfordult a fejemben, hogy miért éri meg tanárnak lenni. Nem lehet könnyű elviselni, amikor a gyerekek szemtelenek, vagy épp magasról tesznek arra, hogy miről beszélsz nekik az órán. De amint ezt a videót megláttam, megértettem. És nem maradt bennem több kérdés.

Nem szeretnék általánosítani, mert szerintem ma már a legtöbb iskolában van egy-egy nagyon jó fej és menő tanár, aki mindig igyekszik valamivel feldobni az órákat. Nem értek hozzá, de szerintem sokkal jobban meg lehet tanítani a diákokkal a tananyagot, ha az oktatók a diákok nyelvén beszélnének a gyerekekkel.